Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében – a kárpátaljai helyzet a legdrasztikusabb

A Kárpát-medence magyar politikai képviselete és a civil szférában tevékenykedő jogászai tartottak egy-egy panelbeszélgetést július 25-én a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban.

Az említett programokat a budapesti székhelyű Kisebbségi Jogvédő Intézet szervezte, melynek tevékenysége az egész Kárpát-medencére kiterjed. Az intézetnek minden régióban vannak partnerei, melyek helyben vezetnek jogsegélyszolgálatot és a magyar kisebbség ellen történő jogsértések kapcsán indítványoznak bírósági pereket.

A politikai szférát Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke; Őry Péter, a felvidéki Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke; Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai és kommunikációs titkára és Erdődi Edvina, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács alelnöke képviselte. Míg a Felvidéken és a Vajdaságban élő magyar nemzeti kisebbség politikai elitje a kisebbségi jogok betartásának és érvényesítésének javuló tendenciájáról számolt be, addig az erdélyi és a kárpátaljai térségről elszomorító helyzetjelentést hallhatták a jelenlévők.

Sándor Krisztina felhívta a figyelmet a hazájukban vívott zászlóperekre, a két politikai fogolyként bebörtönzött erdélyi fiatalemberre – Beke Istvánra és Szőcs Zoltánra –, akik már hosszú ideje küzdenek szabadságukért mindhiába. Darcsi Karolina felszólalásában kiemelte az ukrán vezetőség általi megannyi jogsértést, az utóbbi évek során elfogadott jogfosztó törvényváltoztatásokat, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által végzett vegzálásokat a határon, a jogtalan házkutatásokat, vizsgálatokat, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program elleni nyomozást.

A politikai felszólalások után a civil szférát képviselő jogászok kerekasztal-beszélgetése következett. A felszólalók közt volt Nagy Tibor érsekújvári ügyvéd; Zsigmond József, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ügyvezető elnöke; Wágner Tamás Zoltán, a Kisebbségi Jogvédő Intézet jogásza és Tóth Tünde, a Pro Cultura Subcarpathica jogásza, aki a kárpátaljai Itt Magyar Is jogsegélyszolgálatot vezeti.

A panelbeszélgetésen a kárpátaljai civil szférában történő jogsértésekről Tóth Tünde számolt be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a beregszászi hivatalokban és a rendvédő szerveknél nincsenek magyar hivatalnokok annak ellenére, hogy a településen nagy számban élnek magyarok. A mobilizációs időszakokban minden jogszabályt áthágva rendőri igazoltatásokkal, házkutatásokkal és más drasztikus jogsértő módszerekkel adták át a katonai behívókat a fiataloknak. A kárpátaljai jogász kitért arra is, hogy az ukrán bírósági rendszer és más jogvédő szervek iránt teljes mértékben bizalmatlanok a helyiek, mivel az említett szerveknél olyan mértékű korrupció észlelhető, mely minden esélytől megfosztja a jog létezését, gyakorlatilag nincs jogbiztonság. Főként korrupt úton tudnak pert nyerni a felek. Továbbá kiemelte, hogy az ominózus nyelvtörvényben csak a krími tatárokat nyilvánították ki őshonos nemzeti kisebbségnek, pedig más kisebbségek (köztük a magyar) is élnek legalább annyi ideje Ukrajna területén. Ezeket az őshonos lakosokat az ukrán állam megfosztotta alkotmányos jogaiktól.

A nap további részében a Kárpát-medencében folytatott kisebbségi jogokért vívott peres eljárásokat mutatták be, továbbá az európai szinten zajló kisebbségi jogvédelmet.

Kárpátalja.ma