Magyarul tanul a pozsonyi szlovák elit

Megduplázódott az érdeklődés a magyart, mint idegen nyelvet oktató kurzusok iránt Pozsonyban, miközben egyre népszerűbbek azok a tematikus városnéző túrák is, ahol hangsúlyozzák a magyar történelmet.

Immár vannak véleményformáló szlovákok, akik felvállalják magyar őseiket, a szlovák értelmiség körében pedig egyre népszerűbb Márai Sándor és a magyar borok. Persze ez nem jelenti azt, hogy Magyarország lenne a legkedveltebb szomszéd, ahogy a szlovák-magyar kapcsolatok sem mindig felhőtlenek, pár napja például arról szavazott a szlovák parlament, hogy Pered község megnevezése Tesedíkova lesz, hiába a helyiek aláírásgyűjtése, civil szervezetek tiltakozása és a politikai pártok felszólalása.
A Pozsonyi Magyar Intézet a szlovák elnöki palotától – az egykori Grassalkovich palotától – egy sarokra székel, a nagykövetségek szomszédságában egy patinás utcában. Az intézet földszintjén egy kávézó üzemel, az asztaloknál lelkes diákok, jól öltözött negyvenes felnőttek ülnek, magyar szótárral a kezükben készülnek a nyelvórára.

„A kávézót, ami a Nappali nevet viseli, Rák Viki színésznő üzemelteti” – mondja Kollai István, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója. „Viki sorozatokban játszott, és nézett produkciókban vett részt, őt tényleg mindenki ismeri, szlovákok és magyarok egyaránt. Sokan járnak miatta is ide” – teszi hozzá. A kávézó mellett könyvtár, időszakos kiállítás, havonta magyar borkóstoló, írók és akár rapperek találkozója kap helyet.

Az idei tanévben közel százan iratkoztak be magyar kurzusra a pozsonyi intézetben, ez közel a kétszerese a tavalyi és azelőtti adatoknak. „2010-ben kerültem az intézet élére, ekkor végeztünk egy felmérést a magyar kurzusokra jelentkezők körében, amiből olyan eredményt kaptunk, hogy legfőként azok a szlovákok szeretnének magyarul tanulni, akiknek a partnerük vagy közeli hozzátartozójuk magyar. Kiderült, hogy sokan vannak azok is, akik Magyarországra költöztek, Mosonmagyaróváron vagy a környékén vettek házat, telket, ők ha minimális szinten is, de érteni szeretnék, hogy mit mond a postás, mi van a számlára írva. Az üzleti ügyek és a karrierépítés miatt is sokan szeretnének magyarul tudni” – mondja Kollai, aki a nagy érdeklődést azzal magyarázza, hogy „az utóbbi időben újra felfedezték Pozsonyban a genius locit”, sokat tesz ezért több pozsonyi lokálpatrióta egyesület is.
„Egyre nő az érdeklődés Pozsony múltja iránt, a zsidó, német, magyar közös örökség foglalkoztatja a pozsonyiakat, az ő esetükben a lokális identitás meghaladja a nemzetit. Az, hogy Szlovákiából kitelepítettek több százezer magyart, nem érdekli annyira őket, mint az, hogy a szomszéd lakásban vagy a másik utcában történt mindez. Divatja van a helyi történeteknek, a városi múlt iránti rajongásnak. Jó példa erre, hogy Pozsony-Óvárossal közösen rendeztük meg a Szent Erzsébet napokat, akinek temploma és szobrai is vannak a városban ” – teszi hozzá Kollai, emlékeztetve az Árpád-házi szentre, II. András leányára.

A magyar kurzusok egyik legismertebb diákja, aki saját bevallása szerint „rajong a szlovákiai magyar kultúráért”, Lucia Satinská, aki a híres szlovák színész Július Satinsky lánya. Lucia nyelvész, szakterülete a többnyelvűség és a kisebbségi nyelvi jogok. Több emailt váltottunk és egyből fel sem ismertem, hogy nem egy magyar anyanyelvű válaszolt nekem. „15 éves koromban kezdtem magyarul tanulni, először egy néninél, aki az apám ismerőse volt, aztán beiratkoztam egy nyelvtanfolyamra. A szüleim beszéltek magyarul, főleg akkor, amikor valamit el akartak titkolni előlünk és nem akarták, hogy értsük. A magyar számomra titkos nyelv volt.” – meséli Lucia és hozzáteszi, hogy szlovák ismerősei mindig azt kérdezik, hogy nem túl nehéz-e a magyar nyelv. „Erre azt szoktam válaszolni, hogy igen, de képzeljétek el, milyen gyönyörű”.
Forrás: index.hu