Moldvai csángó falvakban több mint kétezer gyerek tanul magyarul

Másfél évtizede még lehetetlennek tűnt, hogy moldvai csángó falvakban iskolán kívüli, majd iskolai foglalkozások keretében magyar nyelvre tanítsák a csángómagyarok gyermekeit. Mára az egykori elképzelés szervezett formát öltött.
Lezsák Sándor kezdeményezésére harmadik éve rendezik meg a moldvai csángó pedagógusok szakmai továbbképzését Lakiteleken, a Népfőiskolán. Az Iránytű elnevezésű program jelenleg is zajlik és április 14-ig tart. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a nyitónapon, hangsúlyozta: rendkívül nagy felelősség, de egyúttal óriási lehetőség is a moldvai csángómagyarok gyermekeinek magyar nyelvre tanítása. Az ott élő magyar családok éppen csak megértik a magyar szót, a történelmi múlttal, a vallással kell felébreszteni bennük, hogy hova is tartoznak – fogalmazott Lezsák Sándor.
A Moldvai Csángómagyar Oktatásért Program keretében 46 pedagógus és hagyományőrző 29 helyszínen, a Keleti-Kárpátok túloldalán, esetenként egymástól 100-150 kilométerre fekvő településeken jelenleg 2070 gyermeket tanítanak. A program kuratóriumi tagja, Márton Attila szerint, ha több pénz és tanár lenne, a létszámot megduplázhatnák.
Egy-egy elszigetelt faluban jobb a nyelvi állapot, a főutakhoz közel eső régiókban azonban nagyobb az asszimiláció. A Kárpátok keleti oldalán fekvő települések sokszor 180 kilométerre vannak egymástól, magyarázta Márton Attila a Krónikában. A szülők, a nagyszülők még nagyon jól beszélik a nyelvet. A nagyszülők szinte kizárólag magyarul beszélnek, a szülők már kétnyelvűek, a gyerekek azonban először románul tanulnak meg, mert a szüleik úgy gondolták, ezzel tudnak majd érvényesülni.
A Moldvai Csángómagyar Oktatásért Program keretében a gyerekekkel először délutáni foglalkozások keretében szerettetik meg a nyelvet, aktiválják az otthon hallott passzív szókincsüket. Ezt követően próbálják bevinni az oktatást az iskolába, amikor már indokolni tudják, hogy mennyi gyerek szeretne magyarul tanulni.