Nem tetszik Szlovákiának az új magyar alkotmány

A szlovák külügyminisztérium tudomásul vette, hogy a magyar Országgyűlés hétfőn új alkotmányt fogadott el. Reagáltak a szlovákiai pártok is.

 

A tárca nyilatkozata szerint Szlovákia tiszteletben tartja Magyarország jogát saját alkotmány elfogadására, de elvárja, hogy Magyarország is tiszteletben tartsa más országok alkotmányait.

„A Szlovák Köztársaság tiszteletben tartja minden állam jogát, hogy szuverén módon kialakítsa saját alkotmányos kereteit. Ugyanakkor elvárja, hogy a Magyar Köztársaság az alkotmány életbe léptetésekor, a hozzá tartozó jogszabályok elfogadásakor és életbe léptetésekor szintén tiszteletben tartsa más államok alkotmányos berendezkedését, a nemzetközi jogi elveket és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait” – olvasható a dokumentumban.

A nyilatkozat szerint a szlovák alkotmányos berendezkedés a nemzetközi joggal összhangban abból indul ki, hogy „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása és védelme elsősorban annak az államnak a felelőssége, amelyben a kisebbség él”. Szlovákiában a kisebbségekhez tartozó személyek védelme „összhangban áll a nemzetközi joggal”, és „az egyéni jogok elvén alapul” – szögezi le a dokumentum.

„A Szlovák Köztársaság el fogja utasítani saját területén bármilyen ország jogszabályainak alkalmazását, amelyek beavatkoznának a Szlovák Köztársaság alkotmányos jogrendjébe, vagy érintenék szuverenitását és a Szlovák Köztársaság állampolgárainak jogait” – záródik a nyilatkozat.

Dzurinda: Nem ülünk ölbe tett kézzel

„Nem ülünk ölbe tett kézzel, ellenkezőleg, aktívak vagyunk” – jelentette ki Dzurinda a nyilatkozat kiadása után néhány órával megtartott sajtóértekezletén. Ezzel elutasította az ellenzék bírálatát, miszerint a szlovák külügy és a kormány tétlenül nézik, hogyan veszélyezteti Budapest Szlovákiát. Dzurinda úgy véli: az ellenzék visszaél azzal, hogy a szlovák diplomácia nyugodt megoldásra törekszik, s nem veri az asztalt.

Kifejtette: már egy hete telefonon beszélt magyar partnerével, Martonyi Jánossal, s felhívta a figyelmét arra, hogy az új alkotmány azon rendelkezései, amelyek a kisebbségek kollektív jogait, valamint Magyarország határon túli cselekvését érintik, vitathatóak. Dzurinda szerint Szlovákiában szó sem lehet a kisebbségek kollektív jogairól, s a vonatkozó európai jogszabályok is csak egyéni jogokról szólnak. Pozsony már felvette a kapcsolatot Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával, aki már foglalkozik az üggyel. A szlovák külügy felveszi a kapcsolatot a szlovák európai parlamenti képviselőkkel, s Pozsonyban folynak az előkészületek a szlovák-magyar külügyminiszteri találkozóra.

Reagáltak a szlovákiai pártok is

Bírálatokat fogalmazott meg az új magyar alkotmány egyes rendelkezéseivel kapcsolatban hétfőn több szlovákiai párt. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint viszont nem kell mindenre reagálni, ami Magyarországon történik.

A legnagyobb szlovákiai párt, az ellenzéki Smer elnöke szerint Szlovákiának is – válaszul az új magyar alkotmányra – módosítania kellene saját alkotmányát.

Robert Fico úgy véli: a szlovák alkotmánymódosításoknak a magyar alkotmány egyes kitételeire kellene reagálniuk. „Azokról a kérdésekről van szó, amelyek a közös szlovák-magyar kapcsolatokat érintik” – mutatott rá sajtóértekezletén a volt miniszterelnök. Szerinte meg kell vizsgálni, hogy a magyar alkotmány mennyire támogatja a nemzeti kisebbségek képviselőinek autonomista igyekezetét.

„Ezt meg kell nézni, s egyensúlyt kell teremteni” – szögezte le az ellenzéki pártelnök. Úgy vélte: magyar részről ez támadás Szlovákia területi egysége ellen, s ezért a szlovák alkotmányban „valamivel többet kell majd mondanunk a Szlovák Köztársaság területi egységéről, mint ami most van benne”.

A magyar alkotmány néhány rendelkezése „megerősítette aggodalmunkat, hogy Magyarországnak ambíciói vannak a területi revízióra” – fogalmazott Marek Maďarič, a Smer alelnöke. Közölte: a Smer EP-képviselői utasítást kapnak, hogy lépjenek ebben az ügyben az európai fórumokon is.

A kormánykoalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) leginkább azt kifogásolja, hogy az alkotmányban Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért, támogatja kollektív önigazgatásukat és választási jogaikat anélkül, hogy legalább egy ideig Magyarországon élnének.

„Sajnáljuk, hogy a KDH-nak rá kell mutatnia az elfogadott dokumentum néhány problematikus pontjára” – jelentette ki sajtóértekezleten Ján Figeľ, pártelnök.

Megjegyezte: a kisebbségi jogokat elsősorban annak az államnak kell biztosítania, amelynek területén a kisebbség él. Kifejezte reményét, hogy sikerül megoldani a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét. „Bánt minket, hogy az alkotmányból kimaradt a kisebbségi nyelvek védelme” – tette hozzá.

„A Szlovák Köztársaság szuverenitása érinthetetlen, ezért elutasítjuk egy másik állam törvényének alkalmazását területünkön. A területenkívüliség elvének tilalmát megkérdőjelezhetetlennek tartjuk” – szögezte le Figel. A KDH szerint szükséges lenne, hogy az új magyar alkotmány elfogadása utáni helyzetet a koalíciós tanács, majd a szlovák parlament is megvitassa.

A liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártnak is gondjai vannak az új magyar alaptörvénnyel, elsősorban a magyar kisebbségek védelmével és azok kollektív jogaival. „Úgy gondolom, hogy nincs összhangban az 1995-ös alapszerződésünkkel az, hogy az egyik fél egyoldalúan kollektív jogokat adott anélkül, hogy megszólította volna partnerét és jó szomszédját” – nyilatkozta Juraj Droba, a párt parlamenti képviselője. Ján Slota, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke meg van győződve arról, hogy az Orbán Viktor vezette kormány célja a trianoni szerződés következményeinek felszámolása és Európa elrendezésének megváltoztatása.

„Az alkotmány megteremtette annak kereteit, hogy Magyarország igényt tartson Nagy-Magyarország területére. A határon túli magyaroknak adandó választójog kísérlet arra, hogy eltöröljék a magyarországi magyarok és a határon túl élő magyarok közti különbségeket” – állította Slota.

Bugár Béla, a Híd magyar-szlovák párt elnöke szerint Szlovákiának öntudatos és szuverén államként kellene viselkednie, s nem kellene reagálnia mindenre, ami Magyarországon történik.

„Ez a Magyar Köztársaság alkotmánya, nem a szlováké. Ez azt jelenti, hogy úgy tekintek rá, mint a Szlovák Köztársaság szomszédjának alkotmányára, s nem gondolom, hogy mindenre reagálnunk kellene” – szögezte le Bugár.

Kifejtette: figyelemmel kell kísérni, hogyan fogalmazza meg a magyar fél a külföldi magyarok választójogát. Bugár szerint erről azonban csak azután érdemes nyilatkozni, amikor már ismert lesz az.

Forrás: kitekinto.hu