Kezdőlap » Kitekintő » Kárpát-medence » Répás: cél a magyar népességfogyás megállítása a határon túli területeken

Répás: cél a magyar népességfogyás megállítása a határon túli területeken

A készülő nemzetpolitikai stratégiában központi szerepet kap a népességfogyás megállítása a határon túli magyarlakta területeken – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az Országgyűlés szakbizottsága előtt kedden Budapesten. Répás Zsuzsanna kiemelte: az idei év nagyon fontos a demográfiai felmérések szempontjából, a környező országok szinte mindegyikében ugyanis ekkor rendezik a népszámlálásokat. Horvátországban már áprilisban, Szlovákiában májusban, míg Romániában és Szerbiában várhatóan ősszel lesznek a népszámlálások, Ukrajnában pedig valószínűleg jövőre veszik számba a lakosságot. Szlovéniában online módon zajlik a népszámlálás.

A helyettes államtitkár elemi fontosságúnak nevezte, hogy ezeken a külhonban élők minél nagyobb arányban vallják magukat magyarnak és vállalják identitásukat. Megjegyezte: ez azért fontos a pontos nemzetpolitikai stratégia megalkotása mellett, mert a szomszédos államokban a különböző kisebbségi – így nyelvhasználati jogokat – a népesség arányszámához kötik. A népszámlálás során fontosnak tartotta, hogy a családtagok azokat is bediktálják, akik valamilyen oknál fogva nincsenek otthon, például külföldön vállalnak munkát. Kitért arra a jelenségre is, hogy a magyar nyelvet hétköznap egyébként használók, nemzetiségként már nem feltétlenül tüntetik fel a magyart. Ennek egyik oka lehet, hogy már esetleg nem kötődnek annyira a nemzeti kultúrához, önazonosságuk nincs meg, hiányoznak a kapcsolattartás intézményei, amelyek az identitást erősíthetnék. Hasonló a helyzet a vegyes házasságoknál is, ahol szintén nagyobb az esély az asszimilációra. Azt is fontosnak nevezte, hogy a népszámlálásokon a határon túl élő romák milyennek vallják majd magukat.

Répás Zsuzsanna egy tavaly év végi, kolozsvári konferencián ismertetett adatokat idézve azt mondta, arra lehet számítani, hogy összességében a Kárpát-medence külhoni magyar közösségeihez 2001-hez képest 230-250 ezerrel kevesebben tartoznak. Erdélyben és Vajdaságban a migráció és az alacsony születésszám, míg Felvidéken az asszimiláció a domináns – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Kifejtette: az előző népszámlálás óta Felvidéken 60 ezerrel, Kárpátalján 9 ezerrel, a Vajdaságban 40-45 ezerrel, míg Erdélyben 120-130 ezerrel csökkent a magyarság lélekszáma. Hozzátette: Ausztria volt az egyetlen hely, ahol növekedés volt tapasztalható, de ez a kivándorlás miatt volt így. Eközben ezekben az államokban a többségi nemzet aránya nőtt – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Répás Zsuzsanna szerint ez a tendencia akkor változhat meg, ha a kisebbségben élők nagyobb arányban vállalnak gyermeket, mint a többségiek, s erre pozitív példaként említette az erdélyi magyar értelmiséget. Fontosnak tartotta, hogy a magyar nyelv presztízse felértékelődjön, ez szintén esélyt jelenthet az asszimilációval való szembenállásra. A magyar kormány igyekszik ilyen irányú lépéseket tenni – mondta, és kitért még a magyar intézményrendszer és a civil szervezetek megerősítésének szükségességére is.

Szávay István (Jobbik) hozzászólásában a kormány konkrét cselekvési tervét hiányolta és az oktatási-nevelési támogatás megemelését javasolta. Mint mondta, ennek 20 ezer forintos összege évek óta változatlan, s arra is kíváncsi volt, hogy a felhasználás ellenőrzését hogyan tervezik.

Répás Zsuzsanna válaszában egyetértett azzal, hogy jó lenne megemelni a támogatás összegét. Jelenleg ez a határon túli támogatások mintegy 40 százaléka, 5-5,5 milliárd forint. Amint az ország teljesítőképessége ezt megengedi, reményei szerint ez meg is történik. Az ellenőrzés mellett a pályázati rendszert is meg kell változtatni – emelte ki, hozzátéve: eddig nem volt feltétel, hogy elérhető magyar iskolába járjon a gyermek. Ezen változtatni kívánnak, s szórvány esetében, ha nincs elérhető távolságban magyar iskola, akkor jöhetnek szóba alternatív megoldások.

Stágel Bence (KDNP) a helyettes államtitkár által elmondottakat precíz helyzetértékelésnek nevezte, és arra volt kíváncsi, hogy a határon túli történelmi egyházak szerepét hogyan látja, van-e hivatalos párbeszéd velük.

Répás Zsuzsanna válaszában folyamatos párbeszédről számolt be a bizottság tagjainak.

Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke a nyugati szórványban élőkről érdeklődött, s arra volt kíváncsi, hogy a civil szervezeteket mennyire vonják be a munkába.

Potápi Árpád (Fidesz), a testület elnöke arról beszélt, hogy a kormány nemzetpolitikai tevékenysége nagyon előremutató az előző korszakhoz képest, és szintén a civilek szervezetek támogatására kérdezett rá.

A helyettes államtitkár a nyugati szórvány kapcsán kiemelte, hogy felmérésük sokkal nehezebb, de Amerikában például mintegy 1,5 millió magyart mutattak ki korábban.

A másik kérdésre válaszul jelezte: fontosnak tartják az ifjúsági és civil szervezetek bevonását a munkába.

A bizottság április 27-én Beregszászon tart kihelyezett ülést, amelyen részt vesz a beregszászi és ungvári főkonzul, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, valamint egyházi személyek is.

 

MTI

Read previous post:
Több tucat halottja van a nigériai összecsapásoknak

Legalább 33 ember halt meg az elnökválasztás utáni összecsapásokban a Nigéria északi részén található nagyobb városokban: az ellenzék vezetője, Muhammad...

Close