Kezdőlap » Kitekintő » Kárpát-medence » Szabadka: Tiltakozást tartottak a városrombolás ellen
Fotó: Németh Ernő

Szabadka: Tiltakozást tartottak a városrombolás ellen

A Természet és Társadalom polgári kezdeményezés szervezésében tiltakozást tartottak szombat délben Szabadka főterén. A belváros épületeinek lerombolása és a városképet elcsúfító hirdetőtáblák kihelyezése ellen emelték fel eredetileg a hangjukat, de az országban tapasztalható korrupció ellen is tiltakoztak mondván, hogy emiatt kerülhetett sor az építészeti örökség elpusztítására is.

Bejelentették, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek, hogy megállítsák a további városrombolást. A petíció szövegét magyar nyelven Gyulai Zsolt, a Természet és Társadalom polgári kezdeményezés tagja ismertette.

A szövegben megállapítják, hogy az elmúlt két évtizedben lerombolták a város több történelmi jelentőségű épületét, és a pusztítás Szabadka történelmi belvárosában történt. Megemlítik a Népszínház épületét, illetve több másikkal együtt a Vasa Stajić utcai szecessziós házakat. Ugyanakkor a rombolás nem állt le, hanem napjainkban is folytatódik, például a Radić fivérek utcában, s mindez három hónappal azután, hogy az említett utcát Szerbia kormánya védett térbeli kultúrtörténeti egységgé nyilvánította. Megemlíti a petíció, hogy Szabadka szűkebb belvárosában folyamatban van 26 világító hirdetőtábla felállítása, amelyek példátlanul nagy száma és oda nem illő mérete elcsúfítja Szabadka városképét. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a védett épületek lerombolása, a városképbe nem illő háztömbök építése illetve a világító reklámok védett városrészbe való felállítása a Községközi Műemlékvédelmi Intézet engedélyével történt.

A petícióban a többi közt követelik a város vezetőségétől, hogy azonnal hagyják abba Szabadka kulturális örökségének a rombolását; hogy döntéseikben mindenekfelett a polgárok érdekeit képviseljék, ne pedig saját, önző, illetve azon építkezési vállalkozók érdekeit, akik a profit hajszolása érdekében mindannyiunk közös történelmi örökségét pusztítják el; hogy hozzanak egységes határozatot, amellyel moratóriumot rendelnek el a történelmi épületek rombolása ellen a védett városrészek területén.

A belügyi szervek képviselőitől követelik, hogy azonnali hatállyal vizsgálják meg, történt-e mulasztás és jogsértés, illetve hivatallal való visszaélés azok részéről, akik a városi szervekben és hivatalos intézményekben döntéseket hoznak, valamint azt, hogy fennáll-e érdekellentét, amely során a nyilvános érdeket felcserélték magánszemélyek vagy cégek érdekeivel.

A Községközi Műemlékvédelmi Intézettől azt kérik, hogy munkája során tisztelje a kulturális javakról szóló törvényt (Zakon o kulturnim dobrima) és tartsa be a legmagasabb szakmai elvárásokat; hogy döntései Szabadka örökségének a védelmét és ne elpusztítását szolgálják; hogy azonnali hatállyal kezdjen hozzá a védett városrészekben minden érintett épület revalorizációjához.

A Tartományi Művelődési Titkárságtól, a tartományi kormánytól és a Szerb Köztársaság kormányától, de legfőképpen a felelős minisztériumtól követelik, hogy törvényes fennhatóságukkal összhangban reagáljanak az előállt helyzetre, és vizsgálják felül a szabadkai intézmények és városi szervek munkáját, amely lehetővé tette a kulturális örökség pusztítását, többek között azáltal is, hogy semmibe vette Szerbia kormányának a rendeleteit.

A szombati tiltakozás szónoka Tolnai Szabolcs filmrendező volt. Elmondta, hogy utoljára a 90-es évek tüntetésein vett részt. Egy dokumentumfilmet is forgattak, s az egyik vetítés után a közönség spontán kiment a teremből és elállta a forgalmat az úton. Az volt akkor az első tüntetés Szabadkán. Azóta nem volt tiltakozáson, mert már akkor látta, hogy egyesekből hogyan lett hivatásos tüntető, hogyan készültek arra, hogy elfoglalják a leváltott rezsim tagjainak foteljeit, hogyan váltak politikusokká, majd Szerbia leggazdagabb embereivé. Akkor is szótlan maradt, amikor a régi csőcselék visszatért a hatalomba, azok az emberek, akik sohasem tudják kezükről lemosni a vért, fogalmazott Tolnai Szabolcs. Szerinte nem azok a hibásak, akiknek tálcán vissza lett adva a hatalom, hanem azok, akiknek nagyzási mániája, kleptomániája miatt mindez a visszerendeződés bekövetkezett. Az ilyen emberek miatt a nép elvesztette a reményét, hogy változások lehetnek, s inkább elköltöznek.

2020 elején Németország megnyitja kapuit a szerbiai munkavállalók előtt, s Tolnai attól tart, hogy akkor tényleg ki fog ürülni ez az ország. Csak az idősek és a betegek maradnak itt, akik sehol sem kellenek. A mostani urak megehetik majd az összelopott, véres pénzüket, mert nem lesz, aki dolgozzon nekik, nem lesz, aki vásároljon tőlük, nem lesz, aki aludjon a hoteljeikben. A védett és lerombolt épületek helyett klimatizált kriptákat építenek, amelyeknek nincsen lelkük, olyan világot teremtenek, amelyben nincs levegő. A filmrendező szerint az sem véletlen, hogy a reklámtáblák a szabadkai sétálóutcákra kerültek, biztos benne, hogy ki fog azokról mosolyogni pár hónapon belül.

– Mi, akik itt maradtunk, biztosak vagyunk abban, hogy nincs már rajtunk kívül senki, aki harcolhatna helyettünk, nincs, aki taníthatná gyermekeinket saját magunkon kívül, s nincs az sem már az országban rajtunk kívül, aki szavazhatna. Felszólította az embereket, hogy írják alá a petíciót, annak ellenére, hogy sokak szerint azzal semmit sem lehet elérni. Ez a vélekedés is egy fokmérője annak, hogy milyen szinten van Szerbiában a demokrácia. Tolnai szerint minden egyes nappal egyre több bizonyíték kerül napvilágra a piszkos ügyekről, s sokan emiatt pánikban vannak – mondta Tolnai Szabolcs.

A rendezvény szervezői bejelentették, hogy jövő szombaton ismét tiltakozni fognak, s arra kértek mindenkit, hogy írják alá a petíciót. Az ívek a Facebook oldalukról is letölthető, ami a GI “Priroda i društvo” Subotica – Természet és társadalom PK Szabadka név alatt érhető el.

Forrás: www.vajma.info

Szólj hozzá!

More in petíció, Szabadka
Szabadkai ’44-es megemlékezés: Már 1017 áldozat neve ismert a kétezer közül

Becslések szerint mintegy kétezren nyugszanak az egykori szabadkai téglagyár gödrében, a négy tömegsírban, s közülük újabbak neve vált ismertté, amely...

Close