Új eszköz a magyar nemzetpolitika kezében

Múlt szerdán az Európai Parlament az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló határozatot fogadott el Strasbourgban. A határozat jelentőségét és szakmai részleteit ismertették hétfőn Pozsonyban, a Magyar Közösség Pártjának székházában.

A magyar nemzetpolitika és a magyar diplomácia óriási fegyvert kapott a kezébe azzal az – őshonos nemzeti kisebbségek védelméről szóló – határozattal, amelyet a múlt héten fogadott el az Európai Parlament (EP) – jelentette ki Csáky Pál, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselője Pozsonyban hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyen a dokumentum jelentőségét és részleteit ismertette.

Az őshonos kisebbségek védelmét és minden nemű diszkriminációját is jelenti ez a határozat, amelynek előkészítésében illetve az előkészítés koordinációjában részt vett Csáky Pál, az MKP Európai Parlamenti képviselője is. Véleménye szerint a legfontosabb az, hogy a magyar nemzetpolitika egy óriási eszközt kapott a kezébe, Ukrajna és Szerbia vonatkozásában is. Az anyag beszél arról, hogy ezeket az elveket alkalmazni kell a csatlakozni kívánó országok esetében is. A magyar nemzetpolitika vállalta fel, hogy ezekért a jogokért küzdeni fog, és örömét fejezte ki, hogy ezt egy közös munkával sikerült megvalósítani. A szlovákiai magyarok számára ez azért lehet pozitívum, mert sokkal bátrabban tudnak szólni jogaikért, és élni azokkal, nem beszélve arról, hogy az anyag utal arra, hogy az európai jogrend szerint a szlovák nyelvtörvény nem felel meg az elvárásoknak és követelményeknek, így Szlovákia esetében néhány törvényt is módosítani kellene – tette hozzá Csáky Pál.

Csáky Pál kiemelte: nem a „puha műfajba tartozó” jelentésről, hanem határozatról van szó, ami annyit jelent, hogy elvárják a benne megfogalmazottakat végrehajtását, s a végrehajtás ellenőrzését az elfogadástól számított egy év elteltével meg is kell kezdeni.

Az, hogy már van egy olyan dokumentum, amely az EU tagállamaiban élő kisebbségek jogainak védelméről szól, „óriási érv” lehet a magyar diplomácia kezében is – hangsúlyozta az MKP EP-képviselője. Kifejtette: ezzel összefüggésben nagyon fontos, hogy a dokumentum túlnyomó részében az őshonos kisebbségek jogvédelméről szól, valamint az is, hogy a dokumentumban lefektetett elveket olyan országokban is be kell tartani, amelyek még csak csatlakozni készülnek az EU-hoz, mint például Ukrajna vagy akár Szerbia.

Kalmár Ferenc, a Magyarország szomszédságpolitika fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa elmondta, elsősorban azért fontos Magyarország számára a határozat elfogadása, mert a nemzetpolitikai eszköztársat bővíti, amire véleménye szerint nagyon nagy szükség van. Ahogy azt a miniszteri biztos elmondta, Szlovákiával kapcsolatban vannak olyan témák, amelyekkel nem tudnak egyet érteni, ez a határozat egy előrelépés a megoldás felé – fogalmazott Kalmár Ferenc.

A nemzeti kisebbségek védelméről szóló, múlt héten elfogadott határozat 13 év szünet után az első jelentős, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó dokumentum, amelyet az EP elfogadott. A határozat elfogadását két és fél évig tartó előkészítő munka előzte meg, a dokumentumot a testület összes frakciója – azon belül az Európai Néppárt (EPP) minden képviselője – megszavazta, az EP 751 képviselőjéből csak kevesebb mint húszan nem voksoltak mellette.