Vajdasági nyári egyetem – „Humánökológiai fordulóponton vagyunk”

A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány hatnapos tehetségprogramot, illetve tanulmányutat szervezett a vajdasági Palicson augusztus 9. és 14. között. A nyári egyetemen magyarországi és külhoni magyar fiatalok vettek részt. Kárpátaljáról nyolcan utazhattunk el a Vajdaságba. Az alapítvány által szervezett nyári egyetemen két kárpátaljait is díjaztak környezetvédelmi témájú tanulmányáért: Makó Pál, a Nagymuzsalyi Középiskola és a Nagyberegi Református Líceum fizikatanára A nagymuzsalyi éltető ivóvíz minőségi problémája c. tanulmányával első helyezést ért el, Vass Szabina pedig, aki idén végezte el az Ungvári Nemzeti Egyetem történelem szakát, második helyezést kapott az ungvári botanikus kertről írt dolgozatáért.
A nyári egyetemre Budapestről indultunk el Palicsra augusztus 9-én. Az út során kis kitérővel szabadkai városnézésre is jutott idő. Szabadka szecessziós stílusú épületeinek megtekintése során megismerhettük a város történetét. A szabadkai városnézést ismerkedős est követte Palicson. Másnap, augusztus 10-én a helyi Jelen Salaš Panzió konferenciatermében tartották az ünnepélyes díjkiosztót és a nyári egyetem hivatalos megnyitóját. Ezt követően környezetvédelemmel kapcsolatos előadásokat hallgathattunk meg. Az első előadó dr. Illés Zoltán környezetpolitikus, egyetemi tanár volt, témája: A fenntartható fejlődés lehetőségei. A csaknem két és fél órás előadásban többek között azokkal a környezeti problémákkal ismerkedtünk meg, melyeket a paksi atomerőmű tervezett bővítése okozhat. A következő előadást dr. Darai Lajos, a filozófiatudományok kandidátusa tartotta, melynek címe: A humánökológia és az emberi életfeltételek megőrzése. A délutáni előadásokat a Magyar Nemzeti Bank munkatársaitól hallgathattuk meg. Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank tanácsadója a pénzügyi termékek (hitelek, betétek) ésszerű felhasználásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezután játékos pénzügyi vetélkedő következett. A nap utolsó felszólalója dr. Hovány Lajos vízépítő mérnök, egyetemi docens volt, aki a Palicsi-tó vízgyűjtő területének változásairól beszélt. Az előadás után elsétáltunk a Palicsi-tóhoz, melyet impozáns angolpark övez.
Kedden Tóth Dénes műszaki oktatónak, az ECO-FRIENDS AND ECO-KITS nevű szervezet elnökének előadásával kezdődött a nap, melynek témája a Szabadka iskoláiban már évtizedek óta működő környezetvédelmi program volt. Az említett szervezet az iskoláskorú gyerekek környezettudatos nevelésével foglalkozik, ezen belül az elhasznált elemek megfelelő szelekcióját és újrahasznosítását végzi a fiatalok segítségével. A következő előadást Pék Zoltán okleveles gépészmérnök tartotta a megújuló energiaforrások felhasználásáról a villamos járművekben és a közlekedésben. Az előadó a legújabb kutatások eredményeit mutatta be az elektromos meghajtású gépjárművekkel kapcsolatban. Nyers Árpád okleveles gépészmérnök a különféle hőszivattyúk elméleti működésével és gyakorlati alkalmazásával ismertette meg a hallgatóságot. Az ebédet követően az elemgyűjtésről hallottakat ültethettük át a gyakorlatba, illetve megtekinthettük a Nyers Árpád által elkészített és működtetett hőszivattyúkat. A nap utolsó előadását Vinkó Tamás környezetvédelmi mérnök tartotta A Palicsi-tó védelme címmel. A szakember kitért a tó vízminőségének alakulására és a környező területen folytatott természetvédelmi munkára. Megtudtuk, hogy bár a víz minősége hagy maga után kívánnivalót, jelenleg fürdőzésre alkalmas.
83319_2A nap egy környezetvédelmi projekt elméleti megtervezésével és vetélkedővel zárult. Az esti órákban egy, a település melletti tanyára látogattunk el, ahol Horváth Lehel építőmérnök munkásságával ismerkedtünk meg. A tanyán egy hagyományos építészeti eljárások segítségével szalmabálákból készülő, „lélegző” házat tekinthettünk meg. Horváth Lehel kitért többek között arra, hogy napjaink rohanó és környezetromboló világában hogyan lehet a közvetlen környezetünkben megtalálható alapanyagokból lakóházat építeni. A kötetlen beszélgetés közben a kemence mellett magyar népdalokat énekeltünk koboz kíséretében. Noha az egyes hangokat másképpen énekeltük, a dalok szövegei tájegységenként változtak, az éneklés közepette jöttünk rá arra, hogy mi, magyarok – éljünk bárhol a Kárpát-medencében és a nagyvilágon – egyformák vagyunk. Kárpátaljai résztvevőként különösen fontos volt számunkra, hogy olyan délvidéki magyarokkal ismerkedtünk meg, akik az ukrajnai helyzethez hasonló háborús időket éltek meg csaknem tizenöt évvel ezelőtt, de mégis a helyükön maradtak. Horváth Lehel maga is elmesélte, hogy milyen volt a délszláv válság idején otthon maradni.
Másnap hosszú útra indult a csapat. Eljutottunk Újvidékre, Óbecsén és Temerinen keresztül. Az óbecsei megálló a Than Emlékház meglátogatásával kezdődött, ahol betekintést nyerhettünk az emlékházban található fizikai és kémiai folyamatokat, törvényszerűségeket bemutató eszközök működésébe.
Temerinben Csorba Bélával, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökével és a Temerini Tájház vezetőjével beszélgettünk, aki elmondta, milyen a viszony a helyi szerbek és magyarok között, illetve élő történelemórát tartott a vajdasági magyarság sorsfordulóiról. Újvidékre érkezve a Vajdasági Magyar Ifjúsági Központ ifjúsági civil szervezet munkatársaival találkoztunk. Ezt követően kerekasztal-beszélgetés formájában Barna Emese környezetvédelmi mérnökkel a Kárpát-medencében előforduló környezeti problémákról oszthatták meg gondolataikat a résztvevők. A nap városnézéssel zárult Újvidéken.
Csütörtökön tovább folytattuk utunkat az Al-Dunához. Hosszú utunk során Karlóca, Zimony és a szerb főváros, Belgrád, az egykori Nándorfehérvár történelmi emlékhelyeit kerestük fel. A Duna mentén haladva eljutottunk az egykor stratégiai jelentőségű Galambóc várához, melyet az éppen folyó felújítási és útépítési munkálatok miatt csak messziről csodálhattunk meg.
Néhány órás buszozás után megérkeztünk utunk utolsó állomására, Kladovo településre, mely a Vaskapu I. Vízerőműtől néhány kilométerre található. Másnap a már említett erőművet látogattuk meg, ahol egy csaknem másfél órás angol nyelvű előadást hallhattunk az Al-Duna környékének történetéről: Traianus hídjáról, a későbbi magyar és német tervekről a Dunán lévő vízerőmű megépítésével kapcsolatban, és a ma már csaknem 50 éve működő erőmű építéséről és működéséről. A látogatást követően visszaindultunk Budapestre, ahová az esti órákban érkeztünk meg.
Ezúton is köszönjük a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány munkatársainak áldozatos munkáját és a lehetőséget, hogy egy ilyen nagyszerű utazáson vehettünk részt.

Bihari Csaba és Hajnalka

Kárpátalja.ma