A kritikus külföldi sajtó is Orbán Viktor úttörő szerepéről ír

Már a nemzetközi média kritikusabb fele is elismeri, hogy a miniszterelnöknek úttörő szerepe van számos kérdésben.

Elégedett lehet Orbán Viktor – még a kormánnyal általában kritikus újságíróktól is lehetett olvasni ilyen véleményt a brüsszeli vita után. Múlt hét szerdán többen hihetetlen vehemenciával támadták a magyar kormány tevékenységét, de az is kiderült, hogy vannak olyanok az Európai Parlamentben, akik egyetértenek a magyar intézkedésekkel. Több magyar képviselő is felszólalt a vitában, a kormánnyal szemben. Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője a Ma Reggel vendége.

Deák Dániel felhívta a figyelmet, hogy a Nézőpont Intézet minden évben elkészíti a „Magyarország a világsajtóban” című elemzését, a tavalyi kiadás szerint külföldön, különösen a francia és a német médiában meglehetősen kritikusan írtak hazánkról, negatív és előnytelen cikkek jelentek meg, nagyjából 80 százalékos arányban.

Mint mondta, főként a francia és a német sajtó egysíkúan és egyoldalúan, a tényeket, tárgyilagos tudósításokat mellőzve mutatja be, hogy mi zajlik Magyarországon. Hozzátette: emiatt pedig nem is lepődhetünk meg azon, hogy akik ezekből a forrásokból informálódnak, azok félre lesznek tájékoztatva, politikusok és egyéb döntéshozók egyaránt.

Az elemző ugyanakkor rámutatott, hogy például a brit sajtó sokkal kedvezőbb képet fest hazánkról, mint a francia és a német, de a lengyel, a szlovák és az osztrák is azok közé tartozik, amelyek nem annyira kritikusak Magyarországgal szemben. Felhívta a figyelmet, hogy nem az a fontos, hogy pozitív vagy negatív hangvételű cikkek jelennek meg, hanem hogy tárgyilagos, mindkét oldal szempontjait bemutató írások jelenjenek meg.

Orbán Viktort már a kritikus sajtó is elismeri

Deák Dániel rávilágított arra is, hogy most már a nemzetközi média kritikusabb fele is elismeri, hogy a miniszterelnöknek úttörő szerepe van számos kérdésben. Példaként említette, hogy míg két évvel ezelőtt, a déli határzár építésekor rengeteg sajtótermék szerint hazánk kiírta magát az európai politikából, ehhez képest ma már elismerően szólnak a nyugat-európai politikusok is a határzárról, kritikus hangok most már egyáltalán nem jelennek meg.

Mint mondta, mindig jön egy nemzetközi össztűz, nyugat-európai politikussal társítva, ezt követően pedig az intézkedéseinket átveszik mások is, vagy legalább elismerően szólnak róla.

A Handelsblatt című német üzleti lap az online kiadásában „Brüsszelnek fel kell mutatnia a határokat Magyarországnak” címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar írását, aki kiemelte, hogy “Európa csupán egy kötelezettségszegési eljárással nem fogja megállítani Magyarországot az illiberális demokrácia felé vezető úton”, és “Brüsszelnek sokkal energikusabban kell védelmeznie az európai értékközösséget”.

Deák Dániel ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ezek a lapok saját álláspontjaikat bemutatva, politikai szereplőként működve próbálják rángatni a politikusokat. Hozzátette: az a hisztériakeltés, amit Magyarországon is megtapasztalhattunk bizonyos sajtótermékek részéről, sajnos el is érik a hatásukat és azt látjuk, hogy az Európai Néppárton belül is vannak olyan politikusok, akik felülnek ezeknek a hisztériakeltő cikkeknek. Rámutatott arra is, hogy ugyanazokat a szólamokat hallhattuk az Európai Parlament plenáris ülésén, amiket ezek a sajtótermékek korábban megírtak.

Ezért van szükség arra, hogy a magyar politikai vezetők, akár százszor is, de elmondják a tárgyilagos magyar álláspontot, mert csak így tudják átütni azt a falat, amit ezek az internetes portálok és nyomtatott lapok építettek – tette hozzá.

A brüsszeli kiadású Politico című portál szerint komoly próbatételt jelent az Európai Unió számára a magyar felsőoktatási törvény vitatott módosítása, amelyen azonban egyelőre elbukni látszik az EU, minthogy az eddigi válaszintézkedései rendkívül kiábrándítóak voltak.

Az elemző szerint meg is lepődtek az EU-ban akkor, amikor Orbán Viktor kijelentette, hogy hajlandó párbeszédre a törvény kapcsán. A kormány már a módosítás benyújtásakor hangsúlyozta, hogy hajlandó tárgyalni és akár módosításokat is végrehajtani, a magyar álláspont mindig is ugyanez volt, amiről azonban a sajtó, sok esetben Nyugat-Európában nem számolt be.

Az EU és Brüsszel nem ugyanaz

Deák Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai ellenzéki pártoknál mindennapossá vált, hogy a kormányt EU-ellenes politikával vádolják, ugyanakkor itt szét kell választani a dolgokat. Amikor Brüsszelről beszélünk, akkor az uniós vezetőkre utalunk, ezt a lakosság is megfelelően érzékeli. Példaként említette a Nézőpont Intézet korábbi kutatását, aminek eredményéből tisztán látszik, hogy a magyar lakosság többsége az unió tagja szeretne lenni, ugyanakkor a jelenlegi vezetéssel a túlnyomó része nincs megelégedve.

A sajtó és az ellenzéki pártok pedig úgy tesznek, mintha ez a kettősség nem létezne. Az EU politikáját Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője testesíti meg, a magyar kormánynak pedig csak ezzel a politikával van vitája – emelte ki az elemző.