Kezdőlap » Kitekintő » Magyarország » A palota, ami nem királyoknak készült – 115 éve ülésezik az Országgyűlés a jelenlegi helyén

A palota, ami nem királyoknak készült – 115 éve ülésezik az Országgyűlés a jelenlegi helyén

Budapest a világ egyik legszebb városa, Duna-parti panorámáját évről évre turisták és idelátogatók milliói láthatják, köztük azt az épületet, amit sokan palotának vélhetnek, azonban nem az: az általunk Országháznak hívott épületet méltón sorolják a világ legszebb parlamentjeinek sorába.

A 2011-ben a Világörökség részének választott épület egyben felbecsülhetetlen muzeális érték amellett, hogy 115 éve a mindenkori magyar törvényhozás otthona, és 2000 óta a Szent Korona őrzési helye. Jelenleg 199 országgyűlési képviselő, valamint az őket segítő közel 600 ember munkahelye, valamint az épület ad helyet a miniszterelnöknek és az őt kiszolgáló apparátusnak is. Az Országház épületét 1902. október 8-án adták át ünnepélyesen.
A XIX. század vége Magyarország gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő korszaka volt. Ekkor épült a Hősök tere, az Andrássy út, a Nyugati pályaudvar, több Duna-híd, valamint a kontinens első földalatti vasútját is ebben az időben adták át. De ezek térben és időben mind-mind eltörpültek a korszak legnagyobb hazai vállalkozása, az Országház létrehozása mellett, hiszen ennek felépítése önmagában is hatással volt a gazdaság fejlődésére.
Az építésnél kifejezett szándék volt, hogy magyar alapanyagokból, hazai iparosok, gyártók bevonásával készüljön az épület, míg díszítésében a környező Kárpát-medence növényvilágát igyekezzen megjeleníteni. Ez szinte teljesen sikerült betartani: a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolitot hozatták anno svéd kifejtőből.
A korabeli iratok tanulsága szerint a munkálatok során nem volt helye a spórolásnak, így csak 22-23 karátos aranyból mintegy 40 kg-ot használtak fel a Ház díszítésére. Steindl Imre építész – az épület megálmodója – és korának számos képzőművésze, mesterembere, a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki ezzel az egyedülálló alkotással.
Szimbolikus megoldások az építészetben
Az Országház épületének kialakítása tervezőjének a tudatos szimbólumválasztásait tükrözi, fontos történelmi és politikai üzeneteket hordozva: a Duna felől nézve a kupola két oldalán tornyokkal körülvéve magasodik ki az alsóházi és a felsőházi ülésterem, amely az építés korában kétkamarás rendszerben működő országgyűlés emlékét idézi.
A két ülésterem méretében és kialakításában teljesen megegyezik egymással, ezzel utalva a népképviseleti alsóház és a történelmi felsőház egyenrangúságára. Közöttük emelkedik a kupola, ami a törvényhozás egységét jeleníti meg és a két ház együttes üléseinek helyszínéül is szolgált.
Az épület külső megjelenése és stílusa
A Ház méretei tiszteletet parancsolóak: a Dunával párhuzamos épületszárny 268 méter hosszú – így hosszabb, mint a londoni parlament épületegyüttese –, legnagyobb szélessége 123 méter hosszú. A kupola tornyával 96 méter magasan szökell az égbe. Különféle építészeti stílusok elemei és motívumai keverednek az épületben: alaprajza barokk, a homlokzat díszítése a gótika világát idézi, míg a mennyezet díszítése reneszánsz formajegyeket hordoz.
Több tízmillió tégla, tengernyi díszkővel fedve
Az épület alapterülete közel 17 745 négyzetméter és négy szintre oszlik. Térfogata 473 000 köbméter, ahol 50 darab ötemeletes lakóház férne el. Megépítéséhez mintegy 40 millió téglát használtak fel, burkolásához 30 000 köbméternyi faragott díszkövet.
A homlokzatot 90 kőszobor díszíti, amelyek a magyar történelem nagy alakjait jelenítik meg, a Házban további 162 szobor található. 27 kapun keresztül lehet az Országházba bejutni. Alaprajza szimmetrikus elrendezésű, főbb terei keresztformát alkotnak és metszéspontjukban magasodik a kupola.
Az épületen belül 10 belső világítóudvar, 13 lift és több száz iroda található. A helyiségeket végtelennek tűnő folyosórendszer köti össze. A Házban futó vörös színű szőnyeg közel 3 kilométer hosszú, ezt külön csapat tisztítja meg.
Érdekesség, hogy a főhomlokzat a Duna felől van, viszont a főbejárat a Kossuth tér felől nyílik.
Máig világszínvonalú fűtési-hűtési rendszer
A Ház fűtési és szellőztetési rendszere – ami a maga korában Európában az egyik legmodernebbnek számított és szenzációt jelentett – némi megújítás után ma is tökéletesen működik. Egy közeli épületben elhelyezett kazánházból érkező forró gőz elosztókamrákon, illetve fűtőtesteken keresztül jut el a különböző helyiségekbe.
Eredetileg a hűtést a téren álló két vízmedencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosította. A medencék elbontása után az 1930-as évektől 1994-ig két nagyméretű aknában felhalmozott több tonna jég gondoskodott a Ház hűtéséről.

Forrás: www.hirado.hu

Szólj hozzá!

More in Budapest
Soltész Miklós: vannak, akik nem hisznek a magyarságban

Vannak olyanok, akik nem hisznek a magyarságban, vagy egyáltalán nem akarják, hogy megmaradjon - mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások...

Close