Kezdőlap » Kitekintő » Magyarország » A világ sokszínűségét, érdekességét tárják elénk a magyarországi állatkertek és vadasparkok

A világ sokszínűségét, érdekességét tárják elénk a magyarországi állatkertek és vadasparkok

Érdemes felkerekedni, és bejárni Magyarország kisebb-nagyobb állatkertjeit és vadasparkjait, hiszen ritka, veszélyeztetett fajokat is láthatnak a látogatók. A fajmegőrzés, az élőhely védelme, az ismeretterjesztés, a szemléletformálás és az oktató-nevelő tevékenység ma már kiemelt feladatuk.

Magyarország legkisebb állatkertje Kecskeméten található, alapítása az I. Vadászati Világkiállításhoz kapcsolódik, az kiállításon bemutatott őshonos állatok otthona lett a város 1971-ben. A kezdetben hazai vadak és őshonos háziállatok bemutatására szakosodott vadaskert ma már számos állat otthona, és valódi ritkaságok is akadnak benne, mint például a petymeg és a mandrillok, amelyek csak a Kecskeméti Vadaskertben láthatók Magyarország területén. Bár a vadaskert az ország területileg legkisebb állatkertje, ez nem mondható el a fajtaszámról, hiszen 150-féle állat 500 egyedével lehet itt találkozni.

Míg a kecskeméti a területileg legkisebb, addig a nyíregyházi a legnagyobb állatkert Magyarországon.
1974-ben nyitotta meg kapuit a Nyíregyházától mintegy öt kilométerre található sóstói üdülőövezetben, így az itt élők gyakran Sóstói Állatkertként is emlegetik az intézményt. Az egykori vadaspark több, mint harminc hektáron mutatja be az érdeklődőknek a föld különféle vidékein élő állatokat.

Míg korábban egy állatkertnek az állatok bemutatása volt a legfőbb feladata, addig a modern állatkertek működése már a természetismeret átadására, a környezeti nevelésre és a természetvédelemre fókuszál. Az állatkertek nemzetközi szinten összehangolt munkával küzdenek az állatvilág faji sokszínűségének fennmaradásáért.

Jó példa erre a Miskolci Állatkert és Kultúrpark, ahol komoly szakmai munka zajlik. A közönségkedvenc a perzsa leopárd, amely az egyik legveszélyeztetettebb leopárdalfaj, mindössze 1000–1200 példánya élhet vadon, állatkerti tenyészprogramokkal küzdenek a fennmaradásáért. Az 1983-ban még vadasparkként működő miskolci állatkert több sikertörténetet is bemutat, a Dávid-szarvas és az európai bölény fennmaradását is ennek az állatkertnek köszönhetjük.

Kittenberger Kálmán, a híres magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és író nevét viseli a Balatontól mintegy 15 kilométerre található, az ismeretterjesztésben is nagy múltú Veszprémi Állatkert. Itt felfedezhetjük a magyarországi viszonylatban egyik legnagyobbnak számító Afrika-szavanna kifutó élővilágát, ahol a zebrák, impalák és szélesszájú orrszarvúk a természetes élőhelyükre jellemzően közösen élnek.

A főváros külvárosában, Budatétényben már a vizek élővilágának titkaiba feledkezhetünk bele: itt az édesvízi folyóktól a trópusi vizeken keresztül a tengerekig és az óceánok mélyéig tart a túra. A kisebb tengeri halakon kívül cápákkal és rájákkal is lehet találkozni. Az egyik legnagyobb példány Daisy, egy cápafarkú gitárrája, a cápák között pedig látható barna szirticápa, homoki tigriscápa és dajka cápa is.

A magyarországi fauna szárazföldön és vízben is bővelkedik különleges, káprázatos élőhelyekben. Az itt található fajok bemutatására szakosodott állatkertek közül az egyik legismertebb a főváros közelében található Budakeszi Vadaspark. Nemcsak az itt fellelhető állatfajok, de maga a helyszín is legendás: a középkorban Mátyás király vadaskertje nem messze innen terült el.

1979. április 29-én a nemzetközi gyermekév keretében nyitotta meg kapuit a Budakeszi Vadaspark, ahol szabadon voltak a gímszarvasok, dámok és vaddisznók. Később kezdték el kialakítani a ma látható kifutókat, amelyekben közelebbről tekinthetők meg az állatok. A Budakeszi Vadaspark ma már nemcsak bemutatja, de igyekszik egyre közelebb is hozni az állatokat a látogatókhoz.

A Veresegyházi Medveotthon 1998. november 24-én nyitotta meg kapuit az Állatvédő Világszervezet és a veresegyházi önkormányzat összefogásával, Közép-Európa egyetlen medvemenhelyeként. Ma már farkasok is szép számban kélnek itt. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megismertesse a hazánkban valaha őshonos állatfajokat a nagyközönséggel. A helyszín abban is különleges, hogy a mentett állatok – egyes medvék és farkasok – közös kifutóban, kifejezetten természet közeli tartásmódban élnek.

Európa legnagyobb édesvízi akváriuma A Tisza-tó környéki Poroszlón, hazánk második legnagyobb állóvizének tőszomszédságában Közép-Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszerét lehet megismerni.

Az óriásakváriumban olyan különleges halfajták élnek, mint a viza, a vágótok vagy a sőregtok.
Legalább ötvenféle halfajjal találkozhat az érdeklődő a mintegy egymillió köbméternyi vízben. A Tisza-tavi Ökocentrumban azonban nemcsak halakkal találkozhatunk: élnek itt vidrák, madarak és szarvasfélék is.

Forrás: hirado.hu

Szólj hozzá!

More in állatkert
Augusztus 30-án rendezik meg az Állatkertek éjszakáját Magyarországon

Változatos programokkal, látványetetésekkel és más rendkívüli látnivalókkal várják a közönséget augusztus 30-án az Állatkertek éjszakáján, amelyhez az idén országszerte 13...

Close