Boldoggá avatták Brenner János vértanút

A több mint tizenötezer ember részvételél tartott szombathelyi latin nyelvű boldoggá avatási szentmise elején Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa felolvasta Ferenc pápa levelét, amelyben az egyházfő engedélyezte a kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus pap, egykori rábakethelyi káplán boldoggá avatását.

Több mint tizenötezren gyűltek össze a szombathelyi Emlékmű- dombon azért, hogy személyesen részt vegyenek Brenner János katolikus pap, az 1956-os forradalom utáni kommunista megtorlások egyik első vértanújának boldoggá avatásán. A szertartás részeként, a szokásoknak megfelelően Brenner János ereklyéit egy szentségtartóban az oltár mellé helyezték. Külön érdekesség, hogy Brenner József nagyprépost, a boldoggá avatott Brenner János öccse tette ezt. A szertartáson számos püspök mellett részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.

Mohács környékéről is érkeztek, méghozzá egy színdarabbal, ami Brenner János életéről szól és délután mutatják be az Emlékmű- dombon. Brenner János meggyilkolásával a kommunista rendszer célja a papok megfélemlítése volt – emlékezett vissza Horváth József, aki személyesen is ismerte a katolikus papot, ő volt ugyanis Brenner János második utódja Rábakethelyen.

A szentmisén Angelo Amato, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa iktatta a boldogok közé Brenner Jánost. A mindössze 26 éves katolikus papot 1957-ben gyilkolták meg. Brenner Jánost elcsalták a plébániáról azzal, hogy haldokló beteghez hívják. Útközben többször is megtámadták, majd végül annak a háznak a közelében, ahová igyekezett, hogy elvigye a betegek szentségét, 32 késszúrással megölték.

Brenner az oltáriszentség vértanúja lett

A boldoggá avatáson Erdő Péter mondott szentbeszédet. A bíboros, esztergom-budapesti érsek a feltétel nélküli szeretet fontosságát hangsúlyozta és példaként állította Brenner János életét. Azt mondta: Brenner János baljóslatú és viharos időkben készült a papságra, de közben mindig derűs maradt, derűjével, reménységével pedig az egész közösséget fölfelé emelte. „Ha feltétel nélkül szeretünk, ha személyiségünk teljes erejével Istenhez fordulunk, ha Istenhez kiálltunk, mindig meghallgatásra találunk. Tudjátok meg, a hűségessel csodákat tesz az Úr; az Úr meghallgat, ha hozzá kiáltok – a zsoltárnak ez az ígérete teljesedett be Brenner János életében” – mondta Erdő Péter.

Brenner János nem akármilyen gyilkosság, nem valami látszólagos baleset áldozata lett, hanem megadatott neki, hogy az oltáriszentség vértanúja legyen, méltán nevezzük őt a magyar Tarzíciusznak – jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A bíboros szavai szerint hatvan évvel ezelőtt egy sötét téli éjszakán úgy tűnt, hogy meghalt egy eszmény, és most, évtizedek múltán Ferenc pápa döntése nyomán itt áll előttünk „az új, nagy, fényes pártfogó”, Boldog Brenner János – mondta. Hozzátette: sokszor azt hisszük, hogy keresztény hitünk és egyházunk elfáradt vagy támadások és üldözések áldozta lett, de aztán egyszerre csak fölragyog a fény, és átsugárzik rajtunk, beborít minket világosságával Isten ereje és bölcsessége.