Emléktábla holokausztáldozatoknak és embermentőknek

Emléktáblát állított a Külügyminisztérium a holokauszt áldozatainak és az embermentőknek az Erzsébet híd pesti hídfőjének északi oldalán, közel a Duna-parthoz. Az emléktábla keddi leleplezésén Németh Zsolt külügyi államtitkár – Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete jelenlétében – azt hangoztatta: a független és szabad Magyarország megvédi polgárait.

A parlamenti államtitkár arról beszélt, a Wallenberg-év zárásaként emléket akartak állítani az egykori svéd diplomatának és mindazoknak, akik „a legmagasabb erkölcsi parancsnak engedelmeskedve sok ezer zsidó honfitársunkat mentették meg a biztos haláltól”.
Hozzátette, a táblával a mai nemzedék, a fiatalok figyelmét is rá akarták irányítani a vészkorszak idején történetekre, hogy az akkori események soha többé ne ismétlődhessenek meg sehol.
Arra is felhívta a figyelmet, azzal, hogy a 100 éve született Raoul Wallenberget állították az egy évig tartó állami rendezvénysorozat középpontjába, világossá kívánták tenni, hogy a mai Magyarország nem felejtette el saját múltját, és kész szembesülni történelme legsötétebb korszakaival is, egy olyan nemzeti tragédiával is, mint a holokauszt volt.
Utalt Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő Országgyűlésben elhangzott szavaira is. Az államtitkár úgy fogalmazott, a radikális jobboldali párt képviselőjének „verbális ámokfutása” fájdalmasan emlékeztet bennünket arra, hogy van még mit tennünk annak érdekében, hogy a magyar közéletből teljesen eltűnjenek az antiszemita és rasszista megnyilvánulások, melyektől „Magyarország kormánya a leghatározottabban elhatárolódik”.
Múlt hétfőn Gyöngyösi Márton annak felmérését szorgalmazta, hogy hány olyan zsidó származású ember van az Országgyűlésben és a kormányban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a Wallenberg-év megszervezéséért, és azt mondta, „kötelességünk emlékezni” azokra, akik azon dolgoztak, hogy megmentsék a zsidókat egy olyan korszakban, „amikor sajnos mások túl sok erőfeszítést tettek azért, hogy megöljék őket”.
A diplomata arról is beszélt, hogy a Wallenberg-év lezárásával nem ér véget a munka és a felelősség. Azt hangoztatta, különösen a fiatal nemzedékek körében Magyarországon, Izraelben és szerte a világon át kell adni azoknak az embereknek az örökségét, akik zsidók életét mentették meg a háború idején.
Hozzátette, ahhoz, hogy elejét vegyék annak, hogy mindez még egyszer megtörténjen, az oktatásnak van a legfontosabb szerepe.
Balogh András (MSZP) országgyűlési képviselő, a Wallenberg-emlékbizottság tagja arról beszélt, meggyőződése, hogy a demokraták és a humanisták vannak többségben a magyar nemzetben.
Szavai szerint az, hogy a Wallenberg-év programjaihoz sok ezren csatlakoztak, köztük különböző világnézetűek, azt mutatja: a magyar társadalom többsége fejet hajt a holokauszt áldozatai előtt és elutasítja a múlt sötét árnyainak visszatérését.
Az emléktáblát Ilan Mor és Németh Zsolt közösen leplezte le; a megemlékezésen mások mellett részt vett a diplomáciai testület több tagja, Antall József miniszterelnök özvegye, valamint Fabiny Tamás evangélikus püspök, aki a virágok elhelyezése után megáldotta az emléktáblát.
A táblán a dunai rakpartok névadóinak neve szerepel: id. Antall József menekültügyi kormánybiztos, Friedrich Born a nemzetközi vöröskereszt magyarországi irodavezetője, Esterházy János szlovákiai magyar politikus, Jane Haining skót misszionárius, Valdemar Langlet svéd diplomata, a házastársa és segítője, Nina Langlet, Carl Lutz svájci diplomata, Salkaházi Sára katolikus szerzetes, Slachta Margit katolikus szerzetes, országgyűlési képviselő, Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, Angelo Rotta pápai nuncius és Raoul Wallenberg svéd diplomata.
Forrás: MTI