Kezdőlap » Kitekintő » Magyarország » Hajnali karácsony – A Kossuth Rádió kora reggeli műsora ünnepi népszokásokról

Hajnali karácsony – A Kossuth Rádió kora reggeli műsora ünnepi népszokásokról

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora december derekán, a 10-ével kezdődő héten a karácsonyi ünnepkör számos népszokását mutatja be. Az összeállítást a szerkesztő gazdag zenei anyaggal illusztrálja.

A karácsony szó átlépőt, fordulót jelent. December 24. a téli napforduló időpontja, a természet megújulásának kezdete: rövidebbek lesznek az éjszakák és hosszabbodnak a nappalok.

Az ünnepi készülődés Szent András napján, november 30-án – időjóslásokkal, gonoszűző cselekedetekkel – kezdődött el. Sok hiedelem fűződik a december 13-ai, Luca napjához: ekkor kezdték meg a lucaszék faragását, amelyen aztán 12 napon át, karácsony estig dolgoztak. Erre utal szólásunk: „Lassan készül, mint a Luca széke!”. Aki a lucaszékre a karácsonyi éjféli misén felállt, megláthatta, hogy kik a faluban a boszorkányok. Igen boszorkányok, mivel a keresztény vallásban tisztelt Szent Luca mellett élt hazánkban a hiedelem egy ártó, rontó nőalakról is, az ősi hiedelemvilágból származó Luca-asszonyról. Neve napja az asszonyok számára dologtiltó nap volt: nem volt szabad fonni, szőni, mosni, kenyeret sütni és meszelni. Aki megszegte a tilalmat, azt Luca – a néphit szerint – megbüntette.

A magyar népnyelv december 25-ét nagykarácsonynak, január elsejét kiskarácsonynak nevezi. Nagykarácsony előestéjén a gazda – kezében maréknyi szénát tartva – belépett a házba és köszöntőt mondott a családjának:

„Adjon isten minden jót,
Ami tavaly szűken volt.
A gazdának bort, búzát,
Gazdaasszonynak tyúkot, ludat,
Leányoknak, legényeknek szép mátkát,
Országunknak békességet
És megmaradást.”

A szénát az asztal alá tette, majd a gazdaasszonnyal megterítették az asztalt. A vacsora végeztével az asztalra helyezték mindazokat az ételeket, tárgyakat, amelyekre évközben szükségük volt, hogy a karácsonyi asztalon varázserőt nyerjenek. A családfő egy szép piros almát annyi felé vágott, ahányan voltak az asztalnál. Az almagerezdeket elfogyasztották, hogy ha valamelyikük az újesztendőben eltévedne, akkor gondoljon arra, hogy kikkel ette meg a karácsonyi almát, és hazataláljon. A karácsonyi asztal maradékait gondosan összeseperték és eltették, hogyha valaki megbetegedne, akkor ezzel a karácsonyi morzsával gyógyíthassák.

A karácsonyfa állítás szokása a XIX. században jutott el hazánkba. Brunszvik Teréz grófnő, az első óvodák megalapítója állított először karácsonyfát, martonvásári otthonukban. Azt megelőzően életfát, termőágat állítottak, ami a megújuló természet jelképe volt. A koronafa tövises ágát, borókát, fagyöngyöt, fenyőágat függesztettek a gerendára, diót, mogyorót, almát tettek rá. A betlehemezés hagyománya a Kárpát-medencében különösen gazdag volt.

A műsor gazdag zenei összeállításában falusi vonószene, szokásdallamok, köszöntők a Kárpát-medencéből szólnak.

Szerkesztő-műsorvezető: Pénzes Géza
Munkatárs: Biri Elvira
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/

MTVA

Szólj hozzá!

More in karácsony, közmédia
Európa legdrágább, 2,3 millió eurós karácsonyfáját állították fel Münchenben

Európa legdrágább, 2,3 millió eurós karácsonyfáját állították fel Münchenben: a Pro Aurum müncheni aranykereskedő 2018 darab egyunciás aranyérméből állította össze.

Close