Nemzetközi színvonalra emelkedhet a magyarországi Kelet-kutatás
Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete mérföldkőhöz érkezett, nemrég Piliscsabán adták át új épületüket, amelynek köszönhetően megfelelő környezetben és tárgyi adottságokkal tudják folytatni kutatói munkájukat. Az intézet igazgatója kiemelte: lehetőségük lesz a hazai orientalisztika könyvtárát bővíteni, hozzájárulva a nemzetközi kutatásokhoz.
Kedden felavatták az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete épületét Piliscsabán. Orbán Viktor miniszterelnök köszöntő beszédében azt mondta: Európa politikai illúzióban ringatja magát, amikor azt gondolja, hogy az iszlám világából jött emberekkel együtt nem kapja meg azokat a törvényeket, szokásokat és konfliktusokat is, amelyek e kultúrán belül hosszú évszázadok óta léteznek.
Hozzátette: a migránsok azért jönnek Európába, mert francia, német vagy éppen magyar életszínvonalon akarnak élni, de a saját szabályaiknak megfelelően. Szerinte Nyugat-Európa nincs erre felkészülve.
A kormányfő arról is beszélt, hogy más kultúrák megismerése erősíti a saját kultúra iránti elkötelezettséget, az Avicenna Intézet pedig abban fogja tovább segíteni az országot és a kormányt, hogy megerősödve, saját kulturális-keresztény európai mivoltunkban jó partnerei lehessünk az arab világ országainak – emlékeztettek a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
Sok évig tartott az építkezés
Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete már hosszú évek óta működik, sok eredményt tudhat magáénak, kedden csak piliscsabai épületének átadója volt. 2002-ben alapították az intézetet, akkor közalapítvány formájában, majd 2008-ban a kormány megszüntette működését. Így még ebben az évben magánintézménnyé alakult, így a felhalmozott javakat meg tudták menteni – magyarázta a műsorban Marót Miklós akadémikus, az intézet központjának igazgatója. Mint mondta, az építkezés 2002-ben kezdődött, azonban azt az akkori új kormány azonnal leállította.
Azóta most sikerült befejezni az épület megépítését, így kerülhetett sor 2019-ben az ünnepélyes átadásra – fogalmazott az igazgató. Hozzátette: az intézet életében nagy fordulópontot jelent az, hogy egy összetett, a célnak megfelelő épületben folytathatják kutatói munkáikat.
Bővítenék a magyar orientalisztika könyvtárát
A tudományos oldalt tekintve az igazgató elmondta, Magyarországra körülbelül negyven év óta nem érkeznek könyvek a magyar könyvtárakba, így az orientalisztika területén sem bővülnek a könyvek. Márpedig könyvek és szakirodalom nélkül nem lehet egy tudományt sem világszínvonalon működtetni – magyarázta Marót Miklós.