Kezdőlap » Kitekintő » Magyarország » November 15-én ünnepeljük a magyar szórvány napját

November 15-én ünnepeljük a magyar szórvány napját

Az Országgyűlés 2015. november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása.

Az Országgyűlés felhívta az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat arra, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és ettől az évtől kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nagyváradi kongresszusa 2011. február 27-én határozatban nyilvánította november 15-ét a magyar szórvány napjává, amelyet Erdélyben 2011 óta ünnepelnek meg. A döntést azzal indokolták, hogy az anyaország határain kívül tömbben, kisebbségben és szórványban élő magyarok sajátos gondokkal küszködnek, és közülük leginkább a szórványban élők veszélyeztetettek.

A magyar szórvány napján a főszereplők a szórványban élők, kultúrájuk, mindennapjaik bemutatása áll előtérben. Szórványon az olyan helyben – tehát nem migráció következtében – kisebbséggé vált, összefüggő területi kapcsolattal nem rendelkező kisebbséget értjük, amely idegen nyelvi környezetben él a Kárpát-medencében és Moldvában, és az asszimiláció következtében fokozatosan veszít tömbszerűségéből.

A szórvány függ az adott település lélekszámától, iskolarendszerének és egyéb intézményrendszerének meglététől, fejlettségi szintjétől is. Létszáma nehezen meghatározható: a Kárpát-medencében kétszázezer és egymillió között ingadozik. A szórványosodási folyamat egyre gyorsul, a határon túli magyarsághoz tartozók közül egyre többen élnek így, megmaradásukra döntő hatással van az adott ország nyelvpolitikája.

Mivel a szórványban élőknek az elsődleges problémát a nyelv, a kultúra megtartásának eszközei, a közintézményekben az anyanyelv használata jelenti, az anyaország világos szórványstratégiájára van szükség. A magyarság megmaradásának biztosítása ott a legnehezebb, ezért akár területenként is külön programokat kell alkotni, hogy megállítsák a szinte már megállíthatatlan folyamatokat.

Ennek érdekében már 2011-ben megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szórvány-diaszpóra-munkacsoportja. Az anyaország jelentős összegekkel támogatja a szórványban élő magyarság védőbástyáinak számító magyar szervezeteket és intézményeket.

Folyamatos a konzultáció a szórványban élőkkel, a Bethlen Gábor Alapból több intézményt és programot támogattak és támogatnak, a cél e közösségek megerősítése. A magyar kormány által 2015-ben elindított Petőfi Sándor-program keretében ösztöndíjasok támogatják a külhoni magyarság szórványközösségeit Romániában, Ukrajnában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Csehországban, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában és Lengyelországban, segítségükkel több helyszínen kezdődött el vagy indult el újra a magyar nyelv, a néptánc és a népzene oktatása.

A Romániában első alkalommal 2011. november 12-13-án megtartott központi ünnepségek helyszíne a Hunyad megyei Déva volt. Az RMDSZ szórványkonferenciáján megállapították, hogy a szórványkollégiumok létrehozása, működtetésük és fejlesztésük jelentős mértékben hozzájárul az anyanyelvű oktatás beindításához és megerősítéséhez azokban a térségekben, ahol a magyar nyelvű oktatás feltételei nem biztosítottak. Az ünnep alkalmából alakult meg Brassóban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szórványtanácsa.

2012-ben az RMDSZ bejelentette, hogy szórványmenedzser-szolgálatot indított, melynek keretében 14 szórványkollégium működését támogatja, és próbálja megakadályozni a településeiken tíz százalék alatti arányt képviselő, elszórtan élő magyarok asszimilációját.

A szervezet műemlék örökbefogadási programot is indított az erdélyi magyar kisközösségeknek. Az RMDSZ tavaly közölte, hogy a szórványkollégiumi rendszer kialakítása után az úgynevezett afterschool-program (délutáni foglalkozások) kiterjesztésével akarja növelni az anyanyelvű oktatás vonzerejét.

A magyar szórvány ünnepe 2013 óta az egész Kárpát-medencére kiterjed.

Forrás: hirado.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Huszonhárom fős magyar csapat utazik a rövidpályás úszó Eb-re

A 200 pillangós különítmény, Milák Kristóf, Kenderesi Tamás és Cseh László, valamint Szilágyi Liliána kihagyja a versenyt.

Close