Ritka jelenség a Dunán

Az elmúlt napokban a Duna alsó szakaszán öt városban volt olyan alacsony a Duna vízszintje, mint soha korábban. Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Pakson, Domboriban és Baján dőlt meg a rekord. Bajánál a Duna a csapadékhiány és a szárazság miatt 48 centiméterre csökkent. A Csepel-szigetnél, a soroksári Duna-ágban is kritikus volt a helyzet.

Csak az utóbbi napok hoztak enyhülést a Duna vízszintjének csökkenésében, azonban úgy tűnik, ez sem tart sokáig.

„Nagyon vártuk a csapadékot a vízgyűjtő területekre. Az elmúlt napokban ez meg is érkezett, igaz, egy kicsit kevesebb, mint amennyit előre jelezett a meteorológiai szolgálat” – mondta el az M1 Ma reggel című műsorában az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Siklós Gabriella hozzátette, a legfontosabb Traun és Enns vízgyűjtő területein 15 és 25 milliméter közötti eső esett, így valamennyire megnőtt a Duna vízszintje.

Múlt szerdán 61 centiméter volt a Duna vízállása Budapestnél – ez tíz centiméterrel volt magasabb, mint a valaha mért legalacsonyabb vízszint –, a hétfő reggeli, hét órai adat szerint már 102 centiméter a folyó vízállása.

Idén megdőlt a rendkívüli rekord

Siklós Gabriella elmondta, szerdáig várható, hogy még emelkedik a Duna vízszintje, akár újabb fél méterrel is, ezután azonban kisebb apadásra lehet, és habár a hétvégére újabb csapadékot jeleznek előre, annak mennyisége egyelőre még bizonytalan. „Nagyon ritka, hogy ilyen alacsony a Duna vízállása” – tette hozzá a szóvivő.

Arról is beszélt, hogy a hidrológiai évet tekintve az úgynevezett kisvizes időszak szeptember vége és november eleje között van: ilyenkor dőlnek meg a negatív rekordok, és ebben az időszakban jellemző az alacsony vízállás, idén azonban rendkívüli csökkenés tapasztalható. Példának hozta, hogy habár Bajánál átlagban az elmúlt 30 évben 193 centiméter volt a vízállás, idén augusztus közepén ez mindössze 48 centiméter volt, ami azt jelenti, hogy a Duna vízszintje a negyedére csökkent.

Extrém alacsony a vízszint a soroksári Duna-ágban

Komoly gondokat okozott a szárazság a ráckevei-soroksári Duna-ágon is – mondta Siklós Gabriella. Hozzátette, éppen ezért kezdett el dolgozni az Országos Műszaki Irányító Törzs nagyjából tíz napja. Az említett területen a gond, hogy általánosan a Duna magasabb mint a soroksári Duna-ágban, s ebben az esetben befolyik a víz. A másik helyzet, amikor kiegyenlítődik a kettő, ebben az esetben a két beépített szivattyú átemeli, azaz pótolja a vizet a ráckevei-soroksári Duna-ágba, azonban most olyan extrém alacsony a vízszint, hogy a két beépített szivattyú nem tudja átemelni a vizet a rendkívül alacsony Dunából a másik rendkívül alacsony Duna-ágba.

„Ezért volt az, hogy a múlt héten mobil szivattyúkat telepítettek, és a tizenegy mobil szivattyú éjjel-nappal szivattyúzza át a vizet a soroksári Duna-ágba. Szerdára érheti el a Duna vízszintje azt a magasságot, hogy átmenetileg gravitációsan is átfolyik a víz a soroksári Duna-ágba” – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy ilyen alacsony vízállásnál a víz oxigénszintje gyorsan lecsökken, ami tömeges halpusztuláshoz vezethet, és hogy ezt elkerüljék, ma már minimum öt levegőztető berendezést helyeztek el a folyó mentén.

Hajózni csak saját felelősségre

Megjegyezte, a nagy szivattyúkat akkor próbálják dolgoztatni, amikor kisebb a vízszintkülönbség, de a mobil szivattyúk a fenti és a lenti szakaszon folyamatosan mennek, ugyanígy a levegőztetők szintén 24 órában működnek.

A hajóforgalomról Siklós Gabriella azt mondta, Magyarországon a hajósok felelőssége, hogy útnak indulnak-e ilyenkor, azonban próbálják segíteni a helyzetüket azzal, hogy kisvizes bójákat helyeznek ki, illetve a gázlóadatokat közzéteszik a vízügy honlapjain. Az adatokat minden reggel kilenc órakor frissítik.