Wetzel: Fejleszteni kell a külhoni magyarság jogtudatosságát
A külhoni magyarok sokszor nem tudnak élni meglévő jogaikkal, ezért a jogtudatosság fejlesztése kiemelt feladat a következő időszakban – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai helyettes államtitkára a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem résztvevőinek tartott előadásában, szerdán a fővárosi Magyarság Házában.
Wetzel Tamás a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) rendezvényén közölte: a jogtudatosság mellett egyfajta „hálózatosságra” is szükség van, arra, hogy ismerjék egymást azok, akik jogvédelemmel szeretnének foglalkozni.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy fokozottan jelen kell lenni a nemzetközi fórumokon is, és képviselni kell a nemzetközi szervezetekben a kisebbségek érdekeit, jogait. „Mi tudjuk, hogy igazunk van, de ezt meg is kell tudni mutatni” – mondta.
Kitért arra is: a magyar jog mindig a kettős állampolgárság mellett tette le a voksát, és természetes állapotnak vették, hogy valaki akár több állampolgársággal is bír. Ez egy természetes, az identitásból levezethető fogalom – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki az egyszerűsített honosításért is felel.
Tájékoztatása szerint eddig több mint 700 ezren éltek a lehetőséggel. Ma már megkérdőjelezhetetlen ennek létjogosultsága: tulajdonképpen „volt állampolgárainknak adjuk vissza állampolgárságukat” – közölte Wetzel Tamás, aki szerint bizonyos esetekben történelmi jóvátételről van szó.
Kántor Zoltán, a kutatóintézet vezetője azt mondta: a külhoniak képzése – akár a szülőföldjükön, akár nyári egyetemeken – különösen fontos, azért is, hogy képzett szakemberek segítsék a kisebbségijog-kiterjesztést a szomszédos országokban, és járuljanak hozzá a jogtudatossághoz.
Az a cél, hogy a külhoni magyarok bátran élhessenek a jogaikkal. Ez kulcskérdés – közölte Kántor Zoltán, hozzátéve: a magyarságnak valamennyivel több joga van, mint amennyivel ténylegesen él, bár messze kevesebb, mint amennyire szükség lenne.
Csóti György, a KJI igazgatója felidézte, hogy az intézet három éve alakult, majd megállapította: a kisebbségi jogvédelem az elcsatolt területeken katasztrofális állapotban van. Ez Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában különösen igaz, de sok probléma van Délvidéken, és megoldandó kérdések vannak Horvátországban, Szlovéniában is.
Kiemelte: a teljes körű és tényleges autonómia a megoldás az elszakított területeken, de addig is, amíg ennek különböző formáit elérik, az a cél, hogy a magyarság olyan jogvédelmet kapjon, hogy emelt fővel tudjon élni a szülőföldjén.
Az intézet előadásokat, nyári egyetemeket, konferenciákat szervez a fiatal jogászoknak, kezdő ügyvédeknek, hogy az európai és magyar joggyakorlatot megismerjék és azt hasznosítani tudják – közölte.
A július 6-tól 12-ig tartó nyári egyetem célja, hogy felkutassa azokat a joghallgatókat, kezdő jogászokat vagy doktoranduszokat, akik a téma iránt kellően elhivatottak, jövőbeni szakmai tevékenységük során érdemben kívánnak a határon túli magyarok jog- és érdeksérelmeinek védelmével foglalkozni.
A nyári egyetem tematikájában az állampolgárság kérdéskörének nemzetközi és Európa-jogi vetületeire, az egyes autonómiakoncepciókra, a kisebbségi nyelvhasználat és az oktatási jogok kiterjesztésének kérdéskörére, valamint a kisebbségek politikai képviseletének témakörére fókuszál.