Kezdőlap » Kitekintő » Világ » A francia parlament a titkosszolgálatok jogköreit megerősítő törvényt fogadott el

A francia parlament a titkosszolgálatok jogköreit megerősítő törvényt fogadott el

Miközben a francia diplomácia tiltakozását fejezte ki a francia elnökök után hat éven át tartott amerikai kémkedés miatt, a francia parlament szerda este véglegesen elfogadta a titkosszolgálatok jogköreinek megerősítését előíró törvényt, amelyet a terrorveszély miatt terjesztett be a kormány.

Az előzetes engedély nélkül beható ellenőrzést lehetővé tévő intézkedések miatt jogvédő egyesületek, ügyvédek és az internetes világ szereplői is aggodalmukat fejezték ki.
A javaslatot kedd este már elfogadta a szenátus, a képviselők pedig szerdán kézfenntartással szavaztak róla. A kormánypárti oldalon és az ellenzékben is a többség igennel szavazott.
A kormány a 17 áldozatot követelő januári párizsi terrortámadásokat követően helyezte kilátásba a hat titkosszolgálati szerv megerősítését. Azok ezentúl előzetes bírói engedély nélkül beépülhetnek a feltételezett terroristák közé, megfigyelhetik és lehallgathatják őket, továbbá e-mailek és telefonbeszélgetések tartalmához is hozzáférhetnek.
A törvénytervezet lehetőséget biztosít az ügynököknek a legújabb technológiák (mikroportok, kémkamerák, gépkocsira szerelhető helyzetjelző berendezések) használatára is. Számítógépes kémprogramokat is igénybe vehetnek, amelyekkel a felhasználó tudta nélkül a billentyűzeten végrehajtott minden leütést rögzíteni lehet. Ezenkívül az úgynevezett IMSI-Catcher nevű berendezést is használhatják, amely egy mobiltelefon-bázist szimulál, és egy adott körzetben minden telefonhívást érzékel és eltérít.
Manuel Valls miniszterelnök szerint a biztonsági szervek mostantól a “lehető leghatékonyabban tudják felvenni a harcot a terrorfenyegetettséggel, de a szervezett bűnözéssel és a gazdasági kémkedéssel szemben is”.
Francois Hollande államfő megígérte, hogy az Alkotmánytanácstól kérni fogja a törvény alkotmányossági vizsgálatát, de ez sem nyugtatta meg a kedélyeket. Mintegy száz képviselő szintén az Alkotmánytanácstól kér normakontrollt.
Pierre Lellouche volt jobboldali miniszter szerint megvan annak a kockázata, hogy a szabadságjogokra nézve veszélyes, “tömeges ellenőrzés kezdődik, amely nem a legmegfelelőbb módszer a terrorizmus elleni harcban”.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerint “számos alapvető jogi kérdést vet fel” a javaslat, amely az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) figyelmét is felkeltette, s ezért a kormány az utolsó változatból kivette az egyik szocialista képviselő módosítóját, amely lehetőséget teremtett volna a Franciaországban tartózkodó külföldiek korlátlan megfigyelésére.
Ebben a kontextusban nem véletlen, hogy előző este derült ki: Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy korábbi, valamint Francois Hollande jelenlegi francia elnök után is kémkedett 2006 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA).
Franciaország “arra az álláspontra helyezkedik, hogy minden elemezhető, bárki lehallgatható egy olyan társadalomban, amelynek rögeszméjévé vált a terrorizmus. Ezt történt az Egyesült Államokban szeptember 11. után, ez fog történni Franciaországban január 7. után a titkosszolgálati törvény bevezetésével” – írta a Libération című baloldali napilap, amely nyilvánosságra hozta a WikiLeaks által megszerzett bizalmas hírszerzési jelentéseket arról, hogy az NSA lehallgatta több francia elnök telefonbeszélgetéseit.
Párizsban a 17 halálos áldozattal járó január eleji iszlamista merényletsorozat óta a legmagasabb szintű a terrorkészültség. Január 7-én a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap szerkesztőségében 12 embert lőtt le két merénylő, másnap egy harmadik dzsihadista egy rendőrnőt lőtt le egy külvárosban, majd harmadnap túszokat ejtett egy zsidó élelmiszerboltban, akik közül négyet meggyilkolt. A kommandósok őt és a menekülésben lévő másik két terroristát is tűzharcban megölték.

Forrás: mti.hu

Szólj hozzá!

More in Franciaország, parlament, terrorelhárítás, terrorizmus
A migrációról, a terrorizmusról, a civilszféráról és a fenntartható fejlődésről beszélt Strasbourgban Ban Ki Mun

A civiltársadalmat érintő korlátozások, a migráció, az erőszakos szélsőségesek térnyerése, valamint a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése terén kért globális együttműködést...

Close