A tagállamok erőssége határozza meg az Európai Unió erősségét
Az európai kontinens, ezen belül pedig az Európai Unió erősségét a tagállamok erőssége határozza meg a szakértő szerint. Az elmúlt években ugyanakkor az unió néhány tagállama politikailag és gazdaságilag is gyengébben teljesít az elvártnál.
Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint az Egyesült Királyságban súlyos belpolitikai problémák figyelhetők meg a Brexit miatt. Az ország perifériáin lévő tartományok is inkább kifelé mozognak. A szakértő itt Skóciáról és Észak-Írországról beszélt, az utóbbival kapcsolatban pedig megjegyezte, évek óta nem sikerül kormányt alakítani az országban. Ezek a problémák mind kihatnak az Egyesült Királyság teljes egészére.
Egyre csökken Macron népszerűsége
További példának említette Franciaországot, ahol hasonló helyzet áll fenn, Emmanuel Macron francia államfő próbál erős kézzel kormányozni. Úgy vélte, ez a fajta kormányzás a 90-es évek elejéig volt jellemző, amikor az akkori vezetők sokkal erősebb pozícióba próbálták meg felemelni Franciaországot. Ezt alkalmazza most Macron is, de jól látható, hogy magatartása súlyos belpolitikai válsághoz és feszültségekhez vezetett az országban.
Szerinte Macron sokkal erősebbnek próbálja mutatni magát külföldi viszonylatban, mint országában. Bár a parlamentben még megvan a többsége, a társadalom körében ugyanakkor ez már egyáltalán nem biztos – mondta Tóth Norbert a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Ezt jól mutatják a friss felmérések is, amelyek szerint folyamatosan zuhan a népszerűsége.
A szakértő arról is beszélt, hogy Macron nem csupán francia államfőként szeretne megjelenni, hanem globális politikai vezetőként próbálja magát meghatározni. Tóth Norbert szerint ez azért érdekes, mert bár az országnak a korábbi gyarmatok miatt „van egy jelenléte a világban”, azonban a világ nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben ezen a téren.
Úgy véli, azzal, hogy a francia államfő globális szereplőként próbálja magát feltüntetni, azt kockáztatja, hogy elveszíti a belső támogatottságát, és az emberek majd elfordulnak tőle, mert nem fordít kellő figyelmet a franciaországi társadalmi problémákra.
Akár el is tűnhet a középosztály
Tóth Norbert elsődlegesen a középosztályra gondolt, mert az tartja fenn a nyugati típusú demokráciát nem csak Franciaországban, de más államok esetében is.
Globális szinten ugyanakkor a középosztály visszaszorulóban van, amelynek több oka is lehet. A technológiai fejlődés világszerte azzal fenyeget, hogy a középosztály akár el is tűnhet, és két réteg marad a társadalomban. Az egyik réteg hozzáfér majd a technológiai újításokhoz, és emelkedni fog az életszínvonala, a másik réteg azonban nem tud majd hozzájutni a robotika vagy a mesterséges intelligencia jelentette fejlődéshez – magyarázta.
Hangsúlyozta, a középosztály esetleges eltűnése veszélyeztetheti majd a demokráciát, ezért az államnak vagy a nemzetállamoknak új szerepe lesz, ugyanis segítenie kell majd azokat, akik nem férnek hozzá a technológiai fejlődés okozta javakhoz.
Nem lesz stabil az új olasz kormány
Tóth Norbert megemlítette az Európai Unió harmadik legnagyobb gazdaságát, Olaszországot is, amely szintén súlyos belpolitikai válsággal küzd. Nemrég megalakult az új kormány, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre kevésbé tudnak stabil kormányok létrejönni Nyugat-Európában.
Szerinte az új olasz kormány stabilsága is néhány hónapra, maximum egy évre tehető.