A terrorizmus elleni küzdelem hangsúlyos téma lesz NATO-csúcson

A NATO szerdán kezdődő kétnapos csúcstalálkozóján szóba fog kerülni a tagállamok befizetéseinek növelése, de nem ez lesz a legfontosabb kérdés – mondta az M1 Ma Reggel adásában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.

Donald Trump már régóta hangoztatja, hogy az Egyesült Államok elvárja szövetségeseitől, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a szervezet működéséhez. Megmondom a NATO-nak, hogy muszáj elkezdeni a számlák fizetését, az Egyesült Államok nem fog mindenről gondoskodni – fogalmazott az elnök még egy nagygyűlésen a múlt héten.

Elemzők szerint az elnök – mint olyan sok területen, a közös védelmet illetően is – üzletemberként közelít a dolgokhoz. Bosszankodik, hogy Washingtonnak „rossz megállapodása” van a NATO-val, a szövetségesek „kihasználják” az Egyesült Államokat.

Kis Benedek József szerint a védelmi kiadások megemelése csak egy lesz azon öt-hat téma közül, amely napirenden lesz a szerdán Brüsszelben kezdődő csúcson. A terrorizmusellenes küzdelem is hangsúlyosan témája lesz a megbeszéléseknek a szakértő szerint, így az afganisztáni és az iraki hadsereg fejlesztése. Az afganisztáni műveletekben az összes NATO tagállam részt vesz, Irakban pedig mobil kiképző csapatokat hoznak létre annak érdekében, hogy egy ütőképes iraki hadsereg jöjjön létre az Iszlám Állam visszatérésének megelőzése érdekében.

A NATO szerdán kezdődő kétnapos csúcstalálkozóját megelőzően rendezett EU–NATO-találkozón a vezetők áttekintik és nyilatkozatot fogadnak el a két szervezet közötti együttműködés főbb témaköreiről, különösen a haderők európai mozgatását lehetővé tevő katonai mobilitásról, a kiberbiztonságról, a hibrid fenyegetések elleni közös fellépésről és a terrorizmus elleni küzdelemről.

A biztonságpolitikai szakértő szerint a két szervezet közötti együttműködésre jó példa az iraki szerepvállalás, ahol a két szervezet kiegészíti egymást, vegyes katonai és rendőri erőket vetnek be, hogy kiképezzék az iraki hadsereget.

De olyan új kérdések is előkerülnek, hogy mi legyen az űrrel, elfogadják-e önálló hadszíntérnek – mint ami az amerikai álláspont –, illetve fontos biztonságpolitikai kihívás például az Északi sark problémája is – fogalmazott Kis-Benedek József, felidézve, hogy korábban több hadgyakorlatot hajtottak végre az Északi-sarkon.

Jens Stoltenberg még a csúcs előtt találkozik az amerikai elnökkel, hogy ezeket a kérdéseket is megvitassák és így nem arról szól majd a csúcsértekezlet, hogy Trump bírálja az európai országokat – fogalmazott a szakértő.

Mi számít bele a védelmi kiadásokba?

Idén várhatóan már nyolc NATO-tagállam védelmi kiadásai is el fogják érni a kívánt szintet, a bruttó hazai termék legalább 2 százalékát. A szövetségesek 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül a GDP-jük legalább 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország – érte el – hangzott el az adásban.

Ezzel összefüggésben a szakértő kifejtette, hogy vita van a tekintetben, mi számít bele a védelmi kiadásokba. Németországot hozta fel példaként, amely éves költségvetésének másfél százalékot fordítja katonai célokra. Berlin viszont az európai országokhoz képest nagyobb mértékben veszi ki a menekültek ellátásában, vagy a külföldi katonai segélyszállítmányok folyósításában.

Problémaként értékelte azt, hogy a NATO működése szempontjából meghatározó országok vezetőit lekötik a migrációval kapcsolatos problémák, de a Brexitet is példaként hozta fel.