Athén nem fizet az IMF-nek

Görögország nem fizeti vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a kedden esedékes 1,6 milliárd eurós tartozását – mondta el egy görög kormányzati illetékes a Reuters hírügynökségnek. Úgy határoztak, hogy csütörtökön kinyithat számos görög bankfiók, de csak nyugdíjkifizetés miatt. A német kancellár mindemellett közölte: a vasárnapi görög referendum után Európa kész az újabb tárgyalásokra, ha ezt Athén is akarja. Eközben Rafael Mayoral, a radikális spanyol baloldali párt, a Podemos társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője hangsúlyozta: a görög néppel és demokratikus kormányával vannak, amely kiáll a megszorítások befejezése mellett.

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója vasárnap jelezte: amennyiben Athén nem teljesíti törlesztési kötelezettségét, Görögország ugyan továbbra is a pénzügyi szervezet tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban, és jogosult lenne technikai jellegű segítségre is, de nem lesz hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja.

Megfigyelők biztosra vették az athéni bejelentést azután, hogy megszakadtak a hitelezők és Görögország tárgyalásai, így az országnak nincs honnan előteremtenie a szükséges összeget.

Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből. A 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósítási feltételeiről folytak egyeztetések az elmúlt napokban, de szombaton eredmény nélkül értek véget a tárgyalások.

Kinyithatnak a bankfiókok

Egy görög kormányzati illetékes azt mondta, hogy csütörtökön országosan csaknem 850 bankfiók nyithat ki, hogy kifizessék a nyugdíjakat. „De csak emiatt, más tevékenységet a bankok nem végeznek a héten” – hangsúlyozta.

A név nélkül nyilatkozó illetékes azt is elmondta, hogy ha az Európai Központi Bank (EKB) fenntartja a görög bankrendszer likviditási támogatását (ELA), akkor növelhető lesz az ATM-ekből jelenleg naponta kivehető 60 eurós készpénzlimit.

Athén Junckert hibáztatja

Angela Merkel hétfőn közölte, hogy Európa készen áll felújítani a tárgyalásokat Görögországgal a vasárnapi referendum után, ha ilyen kérés érkezik a görög kormány részéről. A német kancellát hozzátette: „A görög kormánynak jogában áll referendumot kiírni. Ennek eredményét pedig tiszteletben kell tartani.”

A görög kormányszóvivő szavai szerint a görög kormány aggodalmának adott hangot Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének „őszinteségével” kapcsolatban. Ezzel tovább tart a szócsata arról, hogy valójában kinek a hibájából szakadtak meg a tárgyalások. Jean-Claude Juncker előzőleg Athént hibáztatta, és felszólította a görög miniszterelnököt arra, hogy tárja a görög nép elé, mi is történt valójában, illetve arra buzdította a görögöket, hogy igennel szavazzanak a referendumon.

Hollande és Obama mindent megtesz a tárgyalások folytatásáért

Francois Hollande francia és Barack Obama amerikai elnök telefonon beszélt egymással, és „megállapodtak abban, hogy mindent megtesznek a tárgyalások folytatása érdekében, amellyel a lehető leggyorsabban megoldható lenne a válság, biztosítható lenne Görögország pénzügyi stabilitása” – mondta a francia elnökség.

A görög válság miatt hétfőn reggel összehívott rendkívüli kormányülést követően a francia elnök jelezte: Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve, ha megvan rá a közös szándék.

„Már nagyon közel voltunk a megállapodáshoz”

„Szeretném, ha a görögök is úgy döntenének, hogy a tárgyalások folytatódjanak” – mondta délelőtt Hollande, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Athén megszakította a tárgyalásokat, mert – mint fogalmazott – „már nagyon közel voltunk a megállapodáshoz”. Úgy vélte, a július 5-i népszavazás alapvető tétje az, hogy a görögök az eurózónában akarnak-e maradni vagy megkockáztatják a kilépést.

A válság kiéleződésének hatására a világ vezető tőzsdéin jelentősen csökkentek az irányadó indexek, az euró árfolyama erőteljesen süllyedt a vezető devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon, a perifériás euróövezeti tagállamok kötvényhozamai pedig megugrottak, így a francia elnök fontosnak tartotta megnyugtatni a hazai közvéleményt az eurózónából való esetleges görög kilépés hatásait illetően. „A francia gazdaság jelenleg erős, sokkal erősebb, mint négy évvel ezelőtt, ezért nem kell tartania attól, ami történhet” – mondta Hollande.