Az Egyesült Királyság sorsa a decemberi választások kimenetelétől függ

Pozitívan nyilatkoznak a brit kormány politikusai a Brexitről a december 12-i előre hozott választás és a január 31-i kilépés előtt. Boris Johnson brit miniszterelnök a napokban arról beszélt, hogy elérhető a szabad kereskedelmi megállapodás az átmeneti időszak, vagyis 2020 végére, és kijelentette, a Brexit után zúdul a tőke a szigetországba.

London és Brüsszel között ugyanakkor továbbra is megy az adok-kapok. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke arra kérte az Egyesült Királyságot, hogy jelöljön ki egy új biztost az Európai Bizottságba. Ha London nem teljesíti a kérést, akkor kötelezettségszegési eljárás is indulhat ellene.

Az is kiderült, hogy nyomozást rendeltek el a szigetországban Soros György ellen, ugyanis azt feltételezik, hogy nagy összeggel támogatta a számára kedvező Brexit-megállapodás létrejöttét, illetve jelentős pénzösszeget fektetett be annak érdekében, hogy megbuktassa Boris Johnson kormányfőt.

A választás eredménye lehet a döntő

A Brexit-folyamatok alakulása most a decemberi előre hozott választás kimenetelétől függ – jelentette ki Szabó Dávid külpolitikai elemző a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Elmondta, a felmérések szerint Boris Johnson esélyes a többségi szavazatok megszerzésére, és ezzel lehetősége nyílna arra is, hogy az általa letárgyalt Brexit-megállapodást átvigye a többségen.

Hozzátette, ha ez megtörténik, elhárul annak az akadálya, hogy a britek valóban kilépjenek az Európai Unióból január végén.

A legnagyobb kihívás ez után az átmeneti időszak lesz,
amikor is arról kell megegyezni, hogyan alakul majd a britek és az unió viszonyrendszere.

Nagy-Britanniában jelenleg zajlik a kampány, a pártok a napokban hozzák nyilvánosságra a programjukat, de kijelenthető, hogy mindegyikben hangsúlyos szerepet kap majd a Brexit – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense. Egyetért abban, hogy Johnson szilárd többséget szerezhet, de azt sem tartja kizártnak, hogy december 12-ig megpróbálják majd elterelni a pártok a figyelmet a Brexitről, mint fő kampánytémáról.

Értelmetlen lenne egy újabb halasztás

Ugyanakkor értelmetlennek tartja, hogy ismét elhalasszák a kilépési folyamatokat, ezt mutatja az is, hogy most már egyetlen esélyesnek mondható politikai párt sem jelölte meg választási ígéretében azt, hogy bent maradna az Európai Unióban. Továbbá egy esetlegesen bekövetkező népszavazás sem hozná meg a kellő többséget, és már az Európai Uniónak is elege van a több éve húzódó kilépési tárgyalásokból, az unió vezetői már a következő lépést, azaz a jövőbeni kapcsolatok tárgyalását szorgalmazzák – sorolta.

Szabó Dávid szólt azokról a hírekről is, mely szerint Soros György nagy összegeket fektetett be a Brexit-ellenes kampányba és Boris Johnson megbuktatásába. A szakértő szerint nem meglepő a hír, hiszen Soros neve már több ügyben is felmerült az Egyesült Királyságban. Az ügyben nyomozást indítottak – tette hozzá.

Taktikai szavazásra buzdító applikáció

Nagy-Britanniában létrejött egy olyan taktikai szavazásra buzdító applikáció, amely arra biztatja az embereket, hogy úgy szavazzanak bizonyos körzetekben, hogy

a konzervatív párti képviselők ne jussanak mandátumhoz.
Ez az oldal úgy számol, ha a választók 30 százaléka taktikusan szavaz, akkor meg lehet akadályozni, hogy a konzervatívok többséget szerezzenek az alsóházban.

Gálik Zoltán szerint ennek annyi valóságalapja lehet, hogy a brit választási rendszer többségi választási elveken alapul, ami azt jelenti, hogy a töredékszavazatok elvesznek, és a legtöbb szavazatot nyert képviselő lesz az, aki az adott körzetet megszerzi. Ennek értelmében nem nagyon szoktak választási szövetségeket kötni a pártok, mert nem tudják egymást kompenzálni más helyek megszerzésénél.

Két szövetség is felmerült

Közölte, nemrég felmerült két választási szövetség létrejötte is, az egyik a konzervatívok és a Brexit Párt képviselői között valósult volna meg, de végül nem tudtak megállapodni. A másik pedig a Munkáspárt, a liberális demokraták és néhol a Zöldek közötti együttműködésről tárgyaltak, ez azonban azért nem valósult meg, mert nagyon különbözők a magatartásformák a különböző országrészekben – ismertette Gálik Zoltán.

A felmérések alapján, bár Boris Johnson és az őt támogatók az esélyesei az előre hozott december 12-i választásnak, azonban az egyáltalán nem biztos, hogy a január 31-ig kitolt

Brexit-határidőt a választással együtt tartani tudják a britek.
Hiszen a szavazást követően elsősorban kormányt kell alakítani, és utána az újonnan felállt parlamentnek kell döntéseket hoznia a Brexit ügyében – mutatott rá. Nagy-Britanniának a Brexit mellett arra is fel kell készülnie, hogy tovább szakadhat az ország. Skóciában ugyanis újabb függetlenségi népszavazást tartanának az unióban való bennmaradásról. Ehhez azonban a brit kormány engedélye is szükséges.