Az első világháború lezárására emlékeznek Párizsban

Több mint 70 állam- és kormányfő vett részt a Diadalív öröklángjánál az I. világháborús centenáriumi ünnepség központi megemlékezésén: Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár mellett az amerikai és az orosz elnök is a díszpáholyból figyelte a katonai felvonulást.

Rendkívüli a biztonsági készültség Párizs belvárosában a Diadalív környékén: rendőrök szinte sorfalat állnak a tribün mellett, a környező utcákat és a máskor forgalmas Champs Elysees-t is hermetikus lezárták – a francia fővárosban a kiemelt helyszíneket több mint 10 ezer rendőr és kommandós biztosítja. A meghívott vendégeket délelőtt Emmanuel Macron fogadta a francia elnöki palotában. Innen indult a konvoj az ünnepségre és a díszkoszorúzásra. Ma száz évvel ezelőtt, november 11-én a Compiégne melletti erdő egyik tisztásán írták alá azt a fegyveszüneti egyezményt , amely több mint tizenhat millió ember életét követelő, négy éven át tartó öldöklésnek vetett véget.

A tárgyalásokon két győztes antanthatalom, Franciország és az Egyesült Királyság, valamint a legyőzött Németorzság képviselői vettek részt. A „tizenegyedik hónap tizenegyedik napján tizenegy órakor” életbe lépett fegyvernyugvási egyezményt már a hajnali órákban aláírták a francia marsall, Ferdinand Foch által guruló irodaként használt vasúti kocsiban, amelynek Compiégne-ben külön múzeumot szenteltek. A történelmi jelentőségű vasúti kocsi, a második világháború hányattatásai után végleg megsemmisült. A compiégne-i múzeumban egy ugyanabba a sorozatba tartozó vagont állítottak ki, amelynek berendezését az 1918-as állapot alapján rekonstruálták.

Tegnap a megemlékezéseket a fegyverszünet aláírásának helyszínén tartották. „Európában 73 éve béke van, ez precedens nélküli. A francia és német fiatalságnak együtt kell dolgoznia közös projekteken, a jövőt együtt kell építenie” – mondta a francia elnök a helyszínen megjelent iskolások előtt. A történelmi helyszínen 1945 óta most először járt hivatalban lévő német kancellár. Angela Merkel és a francia államfő, Emmanuel Macron felavatta az német-francia megbékélésről szóló emléktáblát. Majd együtt léptek be a compiégni-i múzeumban kiállított vasúti kocsiba, ahol aláírták az emlékkönyvet.

„Szimbolikus gesztus a francia elnök részéről, hogy engem is meghívott a centenáriumi rendezvényekre. Egy olyan helyszínre, ahol egy olyan fegyverszünetet írtak alá, ami nem békét hozott Európára, hanem egy újabb világháborúhoz vezetett. Az, hogy most ma itt vagyok, nem csak megemlékezés hanem motiváció is. Arra figyelmeztett minket németeket, hogy mindent meg kell tennünk a jövőben a békés világrend fenntartása érdekében” – nyilatkozta a német kancellár. Az I. világháború befejezésének centenáriumára tartott párizsi ünnepséget egy békefórum zárja. Ezzel egyidőben az I. világháborúban győztes másik antanthatalom otthonában, Londonban is nagyszabású állami ünnepségeken emlékeznek Erzsébet királynő részvételével.

Lezajlott a megemlékezés, Trump kihagyja a délutáni csúcsot

Később Macron francia államfő a béke megőrzésére, „a befelé fordulás, az erőszak, a leigázás” elutasítására kérte vasárnap ünnepi beszédében az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény centenáriumi ünnepségén a párizsi Diadalív alatt, az Ismeretlen Katona sírjánál megjelent csaknem száz ország képviselőjét, köztük 72 állam- és kormányfőt. Az ünnepség helyszínére a díszvendégek buszokkal érkeztek a francia elnöki hivatalból a forgalom elől lezárt Champs-Elysées sugárúton, ahol az utolsó szakaszt gyalog tették meg a zuhogó esőben a Diadalív felé, miközben a francia légierő repülői köszöntötték őket.

Trump amerikai és Putyin orosz elnök biztonsági okokból nem a többi államfővel, hanem külön-külön, saját konvojjal érkezett a Diadalívhez. A jelentős biztonsági intézkedések ellenére a Femen nőjogi szervezet három aktivistájának sikerült áthatolnia a biztonsági kordonon akkor, amikor Donald Trump konvoja megérkezett. A tiltakozókat a rendőrök azonnal előállították, az elnöki limuzint nem tudták megközelíteni.

Az amerikai elnök külön köszöntötte a francia elnököt, Angela Merkel német kancellárt és VI. Mohamed marokkói királyt. Miután a vendégek a tribünön helyet foglaltak, néhány perces késéssel, utolsónak érkezett meg Putyin, aki kezet fogott francia, német és amerikai kollégájával. Az ünnepség kezdetén Franciaországban mindenhol megszólaltak a harangok, éppen úgy ahogy száz évvel ezelőtt, amikor a fegyverszünet megkötését jelezték.

Ünnepi beszédében Macron az első világháborúnak – amelyben szerinte „Európa majdnem öngyilkos lett” – a mai világra vonatkozó tanulságairól beszélt. A francia elnök úgy vélte, hogy a világban ismét a „történelem fenyeget”, ezért a béke megőrzésére és „a befelé fordulás, az erőszak, a leigázás” elutasítására kérte a világ vezetőit. Dicsérte a patriotizmust, amely szerinte „a nacionalizmus és az önzés teljes ellentéte”.

„Adjuk össze a reményeinket a félelmeink helyett” – kérte végezetül Macron a konfliktusok és a diplomácia multilaterális megközelítése megőrzése érdekében, elsősorban az Európától elforduló amerikai elnökhöz intézve a szavait.

Az Ismeretlen Katona sírján a láng meggyújtását követően az állam- és kormányfők a francia elnöki hivatalba indultak, ahol Macron ebéden látja őket vendégül. A házastársakat az államfő felesége, Brigitte Macron a Versailles-i kastélyban fogadja.

Délután a vendégek egy része a párizsi La Villette csarnokba megy, ahol Angela Merkel, António Guterres ENSZ-főtitkár és a francia elnök együtt fogják megnyitni a Párizsi Békefórum elnevezésű háromnapos rendezvényt, amelynek témája a multilaterális világrend megőrzése lesz. A rendezvényen Trump nem vesz részt, de a kétoldalú kapcsolatok helyett továbbra is a multilaterális megközelítést képviselő csaknem száz amerikai civil, jogvédő és környezetvédő szervezet képviselője felszólal majd a nagy nemzetközi szervezetek (IMF, OECD, ENSZ, Világbank, UNESCO) vezetőivel együtt. A találkozón ott lesz Putyin orosz elnök is.

A multilaterális találkozó helyett Trump délután a Párizshoz közeli Suresnes amerikai katonai temetőjébe látogat el, ahol fejet hajt az első világháborúban elesett amerikai katonák emléke előtt. Előzőleg szombaton az időjárási viszonyokra hivatkozva lemondta a koszorúzást egy másik emlékhelyen, az észak-franciaországi belleau-i erdő amerikai katonai temetőjében, ez heves bírálatokat váltott ki.