Balatonlellén gyűlt össze a világ magyarsága
Első alkalommal Balatonlellén került megszervezésre az anyaországi és a külhoni magyarok Világtalálkozója. A rendezvény keretében nemcsak a magyarországi és határon kívül élők találkozhattak, de a Kárpát-medencében élő magyarság és a nyugati illetve tengerentúli magyarság kommunikációjának is fóruma kívánt lenni az esemény. Tizenkét helyszínen több mint száz programból választhattak az idelátogatók.
A Világtalálkozót „az összmagyarság valamennyi korosztályának részvételével a közélet, a tudomány, a kultúra, a művészet, a gazdaság, a civil szféra és a sport világának képviselői, a Kárpát-medencei és a távoli országokba szétszéledt magyarok tízezrei számára” rendezték meg.
A Világtalálkozó 12 helyszínen zajlott, több száz programpontot magában foglalva. A balatonlellei eseményen azok is megtalálhatták a kedvükre valót, akik különböző tematikus konferenciákon szerették volna szélesíteni látókörüket — a Világtalálkozón belül 16 konferencia zajlott –, de kulturális programokban, gasztronómiai élvezetekben is gazdagodhattak az idelátogatók. Volt Magyar Ízek Utcája, Hungarikum illetve Bor és Pálinka Falu, Jurta-Park, kézműves-vásár és lovagi torna.
„Mindenese lenni az embereknek”
A találkozó szemléletét a szervezők megítélése alapján is leginkább tükröző Magyarságismereti Szabadegyetem keretében különböző témakörben neves magyarországi és külhoni közéleti személyiségek, a magyarság elismert képviselői tartottak rövid előadásokat. A beszámolók különféle témakörben zajlottak, a pénteki napon „Magyarok a nagyvilágban” címmel halhattunk előadókat, akik a világ számos pontjáról érkeztek.
Dobai Sándor Főtisztelendő Úr, a belgiumi magyarság életéről tartott beszámolójából megtudhattuk, milyen úton-módon kerültek a magyarok Belgiumba, de ízelítőt kaptunk arról is, mekkora feladatot jelent a külhoni magyarság lelkésznek lenni. Utóbbival kapcsolatban elmondta: „mindenese lenni az embereknek, ez egy magyar pap feladata”, ő maga nyolc helyen tartja az alkalmakat, ami elmondása szerint több mint mise: az ottani magyarok találkozási helye.
Dr. Raffay Ernő, történész „Trianon után a nemzet kilencven éve” címet viselő előadásában a Trianon utáni magyarság helyzetét a főbb problémákkal igyekezett szemléltetni. A két legfontosabb problémaként pedig a diktátum következményeként bekövetkező szétszóratást nevezte meg, de még ennél is súlyosabbnak vélte a magyarság lélekszámának csökkenését. „Isten, gyermek, magyarság”– így foglalta össze azokat a tényezőket, amelyek elengedhetetlenek a mai magyarság megtartatása érdekében.
„nincsenek egyedül”
A II. Rákóczi Ferenc Alapítvány elnöke, Papp M. Zsuzsanna az Alapítvány történetéről és annak keretén belül működő Magyarságismereti Mozgótáborról beszélt. Az 1953-ban Korponai Miklós által Kanadában alapított szervezet kezdetben a kanadai és Egyesült Államok-beli magyar szervezetek koordinálására jött létre. 1994-ben 80 határon túli fiatallal indították meg a Mozgótábort, amelyben azóta 2300-an vettek részt. A programot Észak-Amerika-i magyarok finanszírozzák. „A határon túli magyar fiatalok ráébrednek, hogy nincsenek egyedül és a nyugati magyarok törődnek a sorsukkal” — fogalmazta meg az elnök asszony a tábor legfontosabb üzenetét.
Duray Miklós, közíró, az MKP elnökségének tiszteletbeli tagja a hazával való érzelmi kapcsolat kialakítására, Dr. Kosaras Péter Ákos, történész pedig a nemzet nevelésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumi elnöke az alapítvány által létrehozott Magyar Kultúra Lovagja címet mutatta be, amely szimbolikus címben azok részesülnek, akik kulturálisan hátrányos helyzetű települések életminőségének fejlesztése, a kulturális örökség ápolása, valamint az egyenrangú kultúrák együttműködésének elősegítése érdekében tevékenykednek. Dr. Zétényi Zsolt, a Magyar Jogvédő Alapítvány elnöke az új magyar alaptörvény kapcsán a magyar alkotmányos hagyományról, Dr. Kosza Ida a magyarság pszichikai erőforrásainak újraépítéséről, Dr. Cey-Bert Róbert Gyula, a Gasztronómiai Világszövetség volt elnöke pedig a hun-magyar gasztronómiai hagyományok ápolásának szükségességéről beszélt.
„Találka” a külhoni magyarokkal
A magyar-magyar világfesztiválon kiemelkedő helyet szántak a Találka térnek, amelynek szerepe, hogy „a világ magyarjai hely és időbeli alkalmat kapnak az egyéni, a közösségi és az üzleti bemutatkozásra, kapcsolatteremtésre és kapcsolatápolásra (…) gazdagítván egymást élménybeszámolók vagy információ átadás útján”. A sátorban felállított „tűzhelyeknél” (a stand helyetti elevezés onnan származik, hogy ezek a közösségek a magyarság lángját őrzik) a határon túli magyarság képviselői várják az érdeklődőket, s számolnak be az ottani magyarság helyzetéről, alkalmairól.
Így például az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából, Új-Zélandról, Brazíliából, Venezuelából, Peruból, az európai országokból, s közvetlen a határon túlról, Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről, a Délvidékről, az Őrvidékről is érkeztek résztvevők, akik szívesen osztották meg tapasztalataikat az anyaországiakkal és egymással.
A magyarok első Világtalálkozója ma még széleskörű programokkal várja az érdeklődőket. A rendezvény a szervezők álláspontja szerint avval emelkedik ki a kulturális fesztiválok sorából, „különösen azért egyedülálló, mert jelentős értéket képvisel a magyar-magyar kapcsolatokban, s rendkívüli lehetőséget biztosít a világ minden részén történő megismertetésre, személyes kapcsolatok kialakítására, gazdasági együttműködésre”.