Bekövetkezhet, amitől mindenki félt: az euróövezet végét jósolják

Az euróövezeti recessziót és a valutaunió valamilyen formájú felbomlását több nagy londoni ház is jelentős eséllyel jósolja.

A német kormánykötvény-hozamok emelkedése és az euró gyengülése arra vall, hogy a piac most már egyre inkább tart az euróövezet szétesésétől – vélekedtek hétvégi helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők, akik jövőre euróövezeti recessziót és meredek eurójegybanki kamatcsökkentést is jósoltak.

A Capital Economics, a City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőcsoportja a befektetőknek a hétfői piaci nyitás elé összeállított heti áttekintésében felidézte a minapi német állampapír-aukció nagy feltűnést keltő kudarcát és az utána megindult német kötvényeladási hullámot. A hatmilliárd euró értékben meghirdetett tízéves német kötvényre kevesebb mint négymilliárd euró vételi ajánlat érkezett. Német államkötvény-kibocsátásnak az euró meghonosítása óta nem volt ilyen gyenge piaci fogadtatása.

A Capital Economics londoni elemzői szerint a piacok elvileg abból a meggondolásból is távol tarthatták magukat a német kormánykötvényektől, hogy Németország – ahogy arra a legutóbbi hivatalos nyilatkozatok utaltak – immár hajlandó lenne hatalmas mértékű költségvetési kockázatot magára vállalni az euró megmentése érdekében.

A piaci fejlemények közelebbi vizsgálata azonban arra vall, hogy a német kormánykötvény-hozamok emelkedése nem a német mentőakcióhoz fűződő piaci várakozást, hanem éppen az euróövezet felbomlásával kapcsolatos, egyre nagyobb félelmet tükrözi. Ugyanis a német állampapírok hozamemelkedését nem kísérte ennek megfelelő hozamcsökkenés a perifériális eurógazdaságokban, márpedig ez várható lett volna abban az esetben, ha a piac megítélése szerint Németország valóban kész lenne magára vállalni az európeriféria költségvetési terheit – fejtegetik a Capital Economics londoni elemzői.

Ennek azonban épp az ellenkezője történt: az olasz kormánykötvények hozama ismét a lélektani 7 százalékos küszöbszint fölé emelkedett, emelkedtek a portugál hozamok is, de a legkirívóbb fejlemény az volt, hogy az ír kötvényhozamok is hirtelen felszöktek 8 százalék körüli szintről 9 százalék fölé, jóllehet az ír állampapírok hozama az elmúlt félévben, az általános folyamattal szembehaladva, jórészt csökkent. A Capital Economics londoni szakértői szerint az euró árfolyammozgása is valószínűleg a valutaunió szétesésével kapcsolatos növekvő félelmekre vall. A ház kiemelte, hogy az elmúlt kereskedési hét végére az euró 1,32 dollár közelébe gyengült; ez január óta a leggyengébb euróárfolyam és az október végi állapothoz képest csaknem 7 százalékos árfolyamesésnek felel meg.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital hétvégi helyzetértékelése szerint az euróövezeti kötvényhozamok emelkedése arra utal, hogy a valutaunió erősebb tagállamai a gyengébb eurótagok támogatására mozgósítható kapacitásaik határához közelednek. A ház szerint „a legtöbb befektető mostanra már megértette” az euróövezet problémájának gyökereit. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a valutauniós kormányadósságoknak nincs hitelkockázatuk, a befektetők és a hitelfelvevő országok – ez utóbbiak között nem csupán az európeriféria országai – rendkívül magas adósságállományt engedtek felhalmozódni. Ráadásul ez az adósság olyan fizetőeszközben gyűlt fel, amelyet az egyes tagállamok saját jegybankjainak nem áll módjában kibocsátani.

500-800 milliárd eurós védelem kellene Olaszországnak és Spanyolországnak

A Barclays Capital londoni elemzői szerint így az euróövezeti országok most ugyanolyan jellegű adósságproblémától szenvednek, mint korábban a felzárkózó térség gazdaságai, csak éppen az adósságállomány most sokkal magasabb. A cég számításai szerint csak Olaszországnak és Spanyolországnak együtt 500-800 milliárd eurós (156-250 ezer milliárd forintos) pénzügyi „védőpajzsra” lenne szüksége ahhoz, hogy megvédhessék magukat a destabilizáló piaci dinamikáktól. A ház londoni elemzői szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az euróövezet valószínűleg már az idei negyedik negyedévben recesszióba süllyedt.

A Barclays Capital előrejelzése az, hogy a valutauniós gazdaság teljesítménye ebben a negyedévben átlagosan 0,4 százalékkal esik vissza az előző negyedévhez mérve, és 2012 első negyedében további 0,2 százalékos, negyedéves összevetésű GDP-csökkenés várható. A cég 2012 egészére is 0,2 százalékos visszaesést vár az euróövezetben az általa eddig jósolt 0,4 százalékos jövő évi növekedés helyett.

A Barclays Capital prognózisa szerint ebben a helyzetben az euróövezeti jegybank (EKB) hamarosan ütemes kamatcsökkentésbe kezd. A cég elemzői decemberben, januárban és februárban is egyaránt negyed százalékpontos kamatcsökkentésre számítanak; az eurójegybank irányadó kamata így februárra 0,5 százalékig csökkenne.

Az euróövezeti recessziót és a valutaunió valamilyen formájú felbomlását más nagy londoni házak is jelentős eséllyel jósolják.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – decemberre szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett havi globális előrejelzésében közölte, hogy 2012 egészében átlagosan 0,3 százalékos GDP-csökkenést vár az euróövezetben. A cég elemzői közölték azt is, hogy jóllehet a valutaunió szétesése nem a központi előrejelzési forgatókönyvük, azonban továbbra is hozzávetőleg 40 százalékosra taksálják az euróövezet „részleges összeomlásának” esélyét.

Az EIU értékelése szerint az európai pénzügyi válság „gyorsan közeledik a végkifejlet felé”, és már nincs messze „az átbillenési ponttól”. A ház szerint ha Olaszország – a harmadik legnagyobb eurógazdaság – nem tudja fenntartható szintre csökkenő hozamokkal biztosítani piaci finanszírozását, annak törlesztésképtelenné válás lesz a következménye. Ez valószínűleg az olasz eurótagság végét is jelentené, ami viszont a valutaunió teljes széteséséhez vezethet.

 

forrás:hirado.hu