Büntetőeljárást kezdeményeztek Moszkvában a volt szovjet védelmi minisztert elítélő litván bírók ellen

Büntetőeljárást kezdeményezett a vilniusi körzeti bíróság tagjai ellen az orosz Nyomozó Bizottság (SZK), akik távollétében tízévi szabadságvesztésre ítélték Dmitrij Jazovot, a Szovjetunió utolsó védelmi miniszterét a litván függetlenségi mozgalom elleni, 1991-ben történt katonai fellépés miatt – közölte Szvetlana Petrenko, a hatóság szóvivője szerdán Moszkvában.

Petrenko közölte, hogy az SZK által március végén elkezdett eljárásügyi felülvizsgálat nyomán, igazságtalan ítélet szándékos meghozatala címén, büntetőeljárás indult a vilniusi körzeti bíróság bírái, Ainora Maceviciene, Aiva Surviliene, Virginija Tamosiunaite és Arturas Sumskas ellen.

Jazov marsallt március 27-én távollétében első fokon tízévi szabadságvesztésre ítélték Vilniusban katonai és emberiesség elleni bűntények elkövetése címén, amiért a szovjet vezetés 1991 januárjában a hadsereg különleges egységeinek bevetésével próbálta megakadályozni Litvánia függetlenné válását. Mihail Golovatov, a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) volt tisztje 12 évet kapott a három évig tartó eljárás lezárásaként. A nagyszabású perben a többi hatvanhat – orosz, fehérorosz, illetve ukrán állampolgárságú – vádlottat négytől tizennégy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtották.

Az SZK szóvivője szerint az ítélet kihirdetésekor a bírók biztos tudatában voltak annak, hogy a vád tényszerűen nem felelt meg annak, ami 1991 januárjában valójában történt Vilniusban, mint ahogy annak is, hogy a volt szovjet katonák, rendvédelmisek és kommunista párttagok elleni fellépés a nemzetközi jog és a büntetőeljárás normáinak megsértésével történt.

„Nem vették figyelembe azt a tényt, hogy a polgári lakosságra a tetőkről és a környező épületek felső emeleteiről tüzeltek, holott hitelesen tudott dolog volt, hogy a konfliktusnak egy harmadik oldal is a részese volt” – hangoztatta Petrenko.

Mint rámutatott, az ítéletben a bírók megállapították, hogy lényegében nem lehet konkretizálni, hogy melyik vádlott cselekedetei jártak a legsúlyosabb következménnyel, vagyis „polgári személyek megölésével és testi sértések okozásával”. A SZK szerint ezért a bírók „durván megsértették a büntetőeljárás egyik elvét, amelynek értelmében minden kételyt a vádlottnak kedvezően kell megítélni”, és megsértették azt az elvet is, hogy a büntetőjog nem lehet visszamenőleges hatályú.

1991. január 13-án hajnalban szovjet páncélozott járművek oszlopa hatolt be Vilniusba. A litván főváros tévétornyánál összecsaptak egymással a katonák és a függetlenségpárti tüntetők. Az incidensben 14-en életüket vesztették, és több mint hatszázan megsebesültek.

Litván részről a polgári áldozatokért a szovjet politikai vezetést és hadsereget teszi felelőssé. A TASZSZ orosz hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Vilnius a történtekkel kapcsolatban minden más verziót, beleértve azokat is, amelyek provokációról szólnak, „ellenséges propagandaként” kezel.

Oroszország megtagadta, hogy az ügy kivizsgálásában együttműködjön a litván hatóságokkal, elutasítva egyebek között a Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök-pártfőtitkár kihallgatására vonatkozó kérést is. A március végi ítélethirdetésre egyébként a litván hatóságok sem a vilniusi orosz nagykövetség diplomatáit, sem az orosz média képviselőit nem engedték be.