ET: túlzsúfoltság jellemzi az európai börtönök legtöbbjét

Törekedni kell arra, hogy előzetes letartóztatásba csak indokolt és legvégső esetben kerüljenek gyanúsottak, az európai börtönök legtöbbje ugyanis túlzsúfolt, az elhelyezés körülményein pedig a legtöbb esetben javítani kell – közölte az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT) csütörtökön közzétett jelentésében.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) a tagországok börtönviszonyairól és fogvatartási gyakorlatáról készített éves jelentésében hangsúlyozta, a börtönök túlzsúfoltsága miatt a fogvatartottak őrzésére olyan alternatív megoldásokat kell találni, mint a házi őrizet, az elektromos nyomkövető, az úti okmányok elvétele vagy akár az óvadék ellenében feltételes szabadlábra helyezés.
A bizottság véleménye szerint ezek az intézkedések a külföldi állampolgárok esetében is alkalmazhatók annak ellenére, hogy esetükben nagyobb a szökés lehetőségének veszélye.
Az Európa Tanács az ajánlások indokai között említette, hogy az előzetes letartóztatásban lévők között magasabb az öngyilkosságok száma, mint az elítéltek esetében. Hozzátették, az előzetes letartóztatottak fogvatartási körülményei rendszerint hiányosak, nincsenek összhangban a nemzetközi emberi jogi normákkal.
Az Európa Tanács a börtönök kihasználtságával kapcsolatban megjegyezte, a tanács 47 tagállamához hasonlóan Magyarországon is túlzsúfoltság jellemzi a fogvatartási intézményeket. Az éves kimutatás szerint Macedóniát követően, ahol a fogvatartási intézmények 100 helyére 138 ember jut, a másodlik helyen álló Magyarországon is kritikus a helyzet, ugyanis 100 helyre mintegy 129 rab kerül. Magyarországot a táblázatban Belgium követi 127 rab elhelyezésével, majd Albánia, ahol 100 helyre 119 rab jut. A tagországok börtöneinek átlagos kihasználtsága a jelentés szerint 100 helyből 91 fogvatartottat mutat.
A jelentés szerint az előzetes letartóztatások hossza és gyakorisága Európában jelentős eléréseket mutat. A jogerős ítéletet követő büntetésüket töltő börtönlakók számához viszonyítva 70 és 8 százalék között mozog Európában, az európai átlag 25 százalékos. Ez az arány Magyarországon 28 százalék. A sorban Magyarország előtt 29,3 százalékkal Észak-Írország, mögötte Franciaország helyezkedik el 27,3 százalékkal.
A jelentés a Magyarországra vonatkozó részben hangsúlyozta: noha a magyar hatóságok jelentős kihívásokkal találták szemben magukat a váratlanul erős bevándorlási hullám miatt, a rá nehezedő nyomás nem mentesíti Magyarországot a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek teljesítése alól. A jelentés szerint a magyar fogvatartási intézmények rendfenntartóinak fellépése gyakran indokolatlanul erős a fogvatartottakkal szemben.
A bizottság ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadságuktól megfosztott emberek bármilyen formában történő bántalmazása elfogadhatatlan és büntetést von maga után.
A szakértők sürgették a magyar hatóságokat, hogy minél hamarabb tegyenek meg minden szükséges lépést annak biztosítása érdekében, hogy a külföldi fogvatartottak ellen elkövetett minden erőszakos fellépés ügyében alapos és független vizsgálatot végezzenek.
Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a migrációs hullámmal érkezett, több esetben kisgyermekes anyáknak és felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorúaknak rossz körülmények között kellett napokig várakozniuk kijárási lehetőség és alapvető higiéniai feltételek megléte nélkül. A bizottság ezért arra kérte a magyar hatóságokat, hogy arra alkalmatlan helységeket ne használjanak ilyen célra, különösen a családok, gyerekek és kiskorúak esetében, a rossz állapotú központokat pedig újítsák fel.
A szervezet szakértői bizottsága jelentésében arról tájékoztatott, hogy jövőre további rendszeres ellenőrzéseket terveznek számos országban, többek között Magyarországon is.