Felvirradt a Gazprom napja
Lenyűgöző exportadatokról számolt be a héten Alekszandr Medvegyev, az orosz földgázkonszern exportját koordináló leányvállalat első embere. Prognózisa szerint a nehéz évek után a cég idén elérheti a válság előtti utolsó esztendő több mint 81 milliárd dolláros – akkor rekordnak számító – exportbevételét.
A szakember úgy látja, hogy ha nem is csökken az oroszok által preferált hosszú távú megállapodásokban foglaltaknál a vevő számára lényegesen alacsonyabb árat kínáló spot-szerződések száma, lassan kiegyenlítődik a kereslet. A válság elmúltával ugyanis lassan már növekedésnek indult a termelés, és ezért egyre több országban vállalják a „take or pay” típusú egyezségeket, noha ezek esetében a vevőnek akkor is fizetni kell, ha a „kék fűtőanyag” iránti kereslet csökkenése miatt nem veszi át az árut.
Alekszandr Medvegyev példákkal bizonyította az eladó biztonságát szolgáló szerződéstípus iránt megnövekedett, nehezen hihető érdeklődést. Eszerint 2010 decembere és 2011 májusa között a Gazprom 1,2 milliárd dollár bevételre tett szert a „take or pay” rendszerben, és a harmadik negyedévben Törökországtól újabb egymilliárd dollár átutalására számítanak. Ez 7,2 milliárd köbméter „virtuális exportnak” felel meg, ami csaknem a duplája az ilyen típusú szerződésekből származó tavalyi bevételnek.
Hasonló optimizmus hatotta át a szakembernek a várható árakkal kapcsolatos prognózisát. A jelenlegi ezer köbméterenkénti 400 dollár, mint mondta, még nem az utolsó szó: Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója a hosszú távú megállapodások esetében 2011decemberére a hajmeresztő 500 dolláros árat vizionálta. (A több mint egy évtizede regnáló Gazprom-főnök az ilyen és hasonló jóslatokkal gyakran és eredményesen befolyásolja a piaci várakozásokat.)
De a kereslet felhajtó ereje tényleg hatással lehet az árakra. A legfrissebb adatok szerint a konszern Európába irányuló exportja idén az első negyedévben 12 százalékkal nőtt. Áprilisban ez az érték már 20, májusban pedig 30 százalék volt – az első öt hónap átlagában tehát 17 százalékos európai orosz földgázkivitel növekedésről beszélhetünk. A tavalyi 138,6 milliárd köbméter export után így teljesíthetőnek látszik a 2011. évre előirányzott 155-158 milliárdos célszám.
A nyilvánosságra hozott bíztató adatokat értékelve azonban számos moszkvai elemző óvatosságra int. Részben azért, mert az árképzés jelenlegi szabályai miatt a konszern anyagi helyzete változatlanul a hektikusan változó kőolajáraktól függ, amelyeket követnie kell. A Gazprom nem áll nyerésre az Európában, az utóbbi években nem egyszer kifejezett politikai célok alá rendelt orosz szállításoktól való függőség csökkentésére lázas sebességgel terjedő cseppfolyósított gázzal folyó konkurenciaharcban sem. Kudarcok sorozatává vált az orosz tulajdonszerzés az európai országok elosztó rendszereiben, noha e cél elérésére Moszkva hihetetlen politikai, gazdasági erőket vetett be, és a volt szovjet érdekszféra országaiban, többek között Lengyelországban a nyílt zsarolástól sem riadt vissza.
A Gazpromnak a növekvő export mellett számolnia kell azzal, hogy az EU Energetikai Chartájában megfogalmazott piac- és konkurenciabarát alapelvek miatt Brüsszel továbbra is akadályozni fogja az orosz tulajdonszerzést a tagországokban. Alekszandr Medvegyev maga is megemlítette, hogy az Európai Bizottság vétója – szerinte diszkriminatív eljárása miatt – nemrég kudarcba fulladt a Gazpromnak az ausztriai Central European Gas Hub-ban tervezett részvényvásárlása. (A 2008. év óta 30-30 százalékban a Gazprom és az OMV, 20-20 százalékban a bécsi tőzsde és a Gazprom ellenőrzése alatt álló GAS AG tulajdonában lévő cégben ez véglegesen megváltoztatta volna a tulajdonviszonyokat.)
Alekszandr Medvegyev rendkívül sértőnek találja a brüsszeli döntést, mivel szerinte a Bizottságban alaptalanul feltételezték, hogy az ausztriai vállalaton keresztül „a Gazprom rabigába szándékozott dönteni az európai országokat”. Pedig, mint mondta, cége csak biztosítani akarta a Central European Gas Hub likviditását, „amely teljes egészében a Gazpromtól függ. Ha az Európai Bizottság nem hajlandó kiterjeszteni ránk a tisztesség vélelmét, akkor gondoskodjon Brüsszel a cég likviditásáról. Nagyon el vagyok keseredve. Az Európai Bizottság vétója szűklátókörűségre vall. Remélem, hogy előbb-utóbb az üzleti logika kerekedik felül Brüsszelben”, fejezte be szokatlanul emocionális helyzetértékelését a Gazprom export vezetője.
A kudarcok és a számos bizonytalansági tényező ellenére a földgáz iránti keresletnövekedés biztosan fellendíti a Gazprom kivitelét, és a cégre e hónapban a Putyin-kormány határozatával bevezetett külön exportadó jótékony hatással lesz az orosz kincstárra is. A RusEnergy nevű moszkvai elemzőközpont társtulajdonosa, Mihail Krutyihin szerint az impozáns Nametkin utcai Gazprom székházban csak egyvalamitől kell félni. Attól, hogy a magas árak miatt az importőrök összefognak, és közösen tiltakoznak a Gazprom diktátuma ellen. Ez ma még elképzelhetetlen, de nem tudni, mit hoz a holnap, hiszen a spot árak ma ezer köbméterenként 30-35 dollárral alacsonyabbak a Németországgal kötött hosszú távú Gazprom-szerződésben szereplő összegnél. Kérdés, hogy meddig viselik el ezt az árkülönbséget az importőrök és a végfelhasználók. Az viszont már nem is kérdés, hogy miért halogatják Moszkvában a hosszú távú magyar-orosz földgáz szerződés megkötését.