Hivatalosan is Dél-Szudán a világ legfiatalabb országa
Az afrikai ország parlamentjének elnöke kikiáltotta Dél-Szudán függetlenségét.Januárban elsöprő többség döntött az önállóság mellett.
Új független állam alakult Afrikában. Dél-Szudán a kontinens ötvenötödik állama, a világ százkilencvenhatodik országa, az ENSZ százkilencvenharmadik tagállama lesz egy nemzetközileg támogatott békefolyamat betetőzéseként.
Nem is olyan régen ez még elképzelhetetlen lett volna azon a földrészen, ahol az egykori gyarmatosító hatalmak által önkényesen megvont határok eltérő nyelvű és vallású népeket vágnak ketté, illetve kényszerítenek egy államba. A határok érinthetetlensége ma is politikai tabu, noha ez Eritrea Etiópiából való kiválásával 1993-ban megdőlt. Igaz, ennek is pusztító polgárháború volt az ára.
Szudánban az arab, illetve arabizált muzulmán északi és a többnyire keresztény vagy természeti vallásokat követő fekete afrikaiak lakta déli országrész között dúló véres konfliktus 1955 és 2005 között kétmillió halálos áldozatot követelt. A harcok csak az 1972–1983 közötti első megbékélési kísérlet idején szüneteltek.
A 2005-ben aláírt békemegállapodás a kartúmi kormány és a Szudáni Népi Felszabadító Mozgalom/Hadsereg (SPLM/A) között új fejezetet nyitott az északon az arab világhoz, délen Fekete-Afrikához tartozó ország történetében. A megállapodás révén idén januárban a déli országrész lakosai referendumon dönthettek az elvállásról, és kilencvennyolc százalékuk a függetlenségre szavazott.
Gazdasági kényszer a megegyezés az északiakkal
Dél-Szudán a világ egyik legszegényebb országa lesz. Alig vannak aszfaltozott országutak, a lakosság nagy része nem jut tiszta ivóvízhez, három gyerek közül egy rosszul táplált, a gyerekek alig fele részesül elemi oktatásban, és évente csak négyszáz lány végzi el a középiskolát.
Dél-Szudán csak úgy kerülheti el a bukott, működésképtelen állam sorsát, ha biztosítják a tartós békét, és eredményes fejlesztési stratégiát alakítanak ki. Az új állam egyelőre és még sokáig csak egyetlen bevételi forrásra támaszkodhat: a kőolajra.
A 620 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, nyolc-tíz millió lakosú Dél-Szudán területe Afrika eddig legnagyobb kiterjedésű országának egyharmadát foglalja el, a hat-hét milliárd hordónyira becsült kőolajkincsnek viszont a háromnegyede kerül az új állam birtokába. Az osztozkodásról a két fél még nem döntött, és más kényes kérdések is megoldásra várnak.
A két fél egymásra van utalva, mivel a kőolajat az Észak-Szudánt átszelő csővezetéken juttatják el a Vörös-tengerig, és a finomítók is északon vannak. A kitermelés napi csaknem félmillió hordó. Ezzel Szudán a kontinens harmadik legnagyobb olajtermelője Nigéria és Angola után. A kőolajbevételeken a 2005-ös békekötés értelmében eddig ideiglenes jelleggel fele-fele arányban osztoztak, ez délen az állami bevételek 98 százalékát, északon több mint ötven százalékát adja. Az osztozkodás új arányairól egyelőre nincs megegyezés.
A két utódállamnak meg kell állapodni Szudán negyvenmilliárdos államadósságának a megosztásáról, az eddig nyolcvan százalékban meghúzott határvonal pontos kijelöléséről, a vitatott Abyei hovatartozásáról, s később a Nílus vízének a megosztásáról is.
Válsággócok, véres konfliktusok
Abyei mindkét félnek presztízskérdés is. Részben letelepedett, a déliekhez húzó földművelő, részben az északiakkal rokonszenvező arabizált nomád lakosai népszavazáson dönthettek volna arról, hová akarnak tartozni, de nem sikerült megegyezni abban, hogy ki szavazhat a referendumon.
Az északi hadsereg néhány hete megszállta a területet, sokan meghaltak, és százezren menekültek el. Jelenleg etióp békefenntartók (UNISFA) próbálják biztosítani a nyugalmat. A nemzetépítés feladata Dél-Szudánban csak a függetlenséggel kezdődik el igazán, ha a közös ellenség közösségteremtő képe a háttérbe szorul, hiszen a lakosság elsősorban törzsi hovatartozás szerint határozza meg identitását.
Idén több mint kétezer ember vesztette életét a törzsi hátterű villongásokban, összetűzésekben a dél-szudáni térségben. Az erőszak jelentős része szarvasmarha-rablásokhoz köthető. Délen Kartúmot gyanúsítják az erőszak szításával.
Az ENSZ ezért pénteken úgy határozott, hogy hétezer békefenntartó katonát, kilencszáz fős nemzetközi rendőri erőt és szakértőket vezényel Dél-Szudánba, hogy fenntartsák a rendet és elősegítsék az ország fejlődését. Az új ENSZ-misszió (UNMISS) a korábbi szudáni ENSZ-missziót (UNMIS) váltja fel.
Ez lesz a negyedik kéksapkás erő Szudán területén a Dárfúrban (UNAMID) és a vitatott Abyei területén (UNISFA) tevékenykedő kontingens, valamint az UNMIS mellett. Ez utóbbi a 2005-ös észak-déli békemegállapodás betartását ellenőrzi, és Kartúm szerint július 9. után távoznia kell.
Az új állam számára az egyik nagy feladat a hazatérők integrálása lesz. A polgárháború 2005-ös befejeződése óta kétmillió déli tért vissza északról, s tavaly ősszel, a népszavazás közeledtével újabb hullám indult el. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint október óta mintegy 360 ezren költöztek vissza délre. Olyanok is mentek, akik északon születtek, de attól tartanak, hogy a sorsuk rosszabbra fordul majd.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által háborús bűnök vádjával körözött Omar el-Besir szudáni elnök tavaly decemberben azzal fenyegetőzött, hogy szigorítják a sariát, és az lesz az egyetlen jogforrás, ha dél az elszakadásra szavaz. Szavai sok muzulmánban is aggodalmat váltottak ki. Bár 2005-ben olyan alkotmány lépett életbe, amely elismeri Szudán kulturális és vallási sokszínűségét, idén hatályát veszti az alaptörvény.
Az ünnepségen mutatkozik be az új fociválogatott
Jubában, a fellobogózott fővárosban több mint 30 államfő jelenlétében ünnepélyesen felvonták az új állam zászlaját, felcsendült a himnusz. A függetlenség kikiáltásának alkalmából megrendezett ceremónián a hírek szerint jelen lesz Omar el-Besir szudáni elnök is.
Az ünnepségek keretében, Jubában lép pályára először a dél-szudáni labdarúgó válogatott. A mérkőzésen jelen lesz Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke és Issa Hayatou, az afrikai szövetség vezetője is. A nemzeti csapat a kenyai Harambe Stars ellen vívja a történelmi meccset.
Nők és férfiak egyaránt kivették részüket a Fehér-Nílus partján fekvő Juba csinosítgatásából: az asszonyok a levelektől és a portól tisztították meg az utakat, a férfiak pedig fehérre meszelték a falakat. „Tartsd tisztán és zölden Jubát!” – olvasható az egyik takarító lány pólóján.
„Nagyon jó munkát végez mindenki. Szinte a világ összes pontjáról érkeznek ide látogatók, akik azt fogják tapasztalni, hogy a város tiszta” – újságolta örömmel az egyik helybeli, Kisereko Charles. Az egyik út mentén egy plakát hirdeti: „Mi azt választottuk, hogy első osztályú állampolgárok leszünk.”
Már péntek éjjel örömmámorban úszó tömegek ünnepelték Juba, a dél-szudáni főváros utcáin a függetlenné válást. A belvárosban katonák és civilek hömpölyögtek az utcákon, s a rekkenő hőség dacára egyesek táncra perdültek, mások dobokat vertek. Amikor az órák elütötték az éjfélt, az új ország első napján üdvrivalgásban törtek ki az emberek, az autók vadul tülköltek, ismeretlenek egymás kezét szorongatva kívántak egymásnak „boldog születésnapot”, és a tűzijáték fénye bevilágította az eget a főváros felett.
Az ünnepi hangulat még erősebben érezhető a fővárosi kereskedők között, akiknek a forgalma a többszörösére ugrott az utóbbi néhány napban. „A héten az emberek tényleg vásárolnak; paradicsomot, krumplit, babot, rizst, főzőolajat vesznek az ünnepekre. Mindenki készülődik” – mesélte Gift Kadija, aki sok más árushoz hasonlóan Ugandából származik.
Közben százezrével térnek haza a dél-szudániak. Többségük a szomszédos országokból, illetve Kartúmból érkezik. A szudáni fővárosból múlt héten Jubába indított járat zsúfolásig megtelt. A termináltól a városközpont felé haladva hangszórók harsogják az új nemzeti himnuszt. „Nagyon boldog vagyok, és nagyon izgatott” – mondta az egyik hazatérő.
Vannak óvatosan ünneplők is
Elemzők és az országban dolgozó segélymunkások visszafogottabb örömmel fogadják az elszakadást, tekintettel a Dél-Szudánra váró óriási kihívásokra, nem is beszélve a továbbra is komoly biztonsági kockázatot jelentő milíciákról. Legalább hét ilyen szélsőséges csoport tevékenykedik a Franciaország méretű államban, és félő, hogy addig nem nyugszanak, amíg nem hasítanak ki egy-egy darabot a hatalomból.
Gier Chouang Aloung dél-szudáni belügyminiszter a minap elismerte a biztonsági fenyegetéseket, de újságírók előtt hangoztatta: a „dél ellenségeinek” nem fogják hagyni, hogy tönkretegyék az ünneplést. Mint mondta, a biztonsági erők tagjai folyamatosan kobozzák el az illegálisan szerzett fegyvereket, és feljegyzik azok nevét, akikről megtudják, hogy lőfegyver vásárlására készülnek. „Nem lesz lövöldözés, egyedül huszonegy díszlövés fog eldördülni” – jelentette ki Aloung.
Új államok születése
Az elmúlt évtizedben több új állam jött létre, miután kimondta önállóságát. A nemzetközi jog nem tiltja a függetlenség kikiáltását – foglalt állást tavaly a hágai Nemzetközi Bíróság az a legnagyobb vitát kiváltó ügyben, Koszovó elszakadása kapcsán. A testülethez 2008 márciusában fordult Szerbia, miután a koszovói parlament elfogadta függetlenségi nyilatkozatát, s az addigi tartomány Európa legfiatalabb államává vált.
A kérdés megosztotta a nemzetközi közösséget. A nagy nyugati országok elismerték Koszovót, ám például Kína, Oroszország és Spanyolország nem hajlandó elfogadni az új államot. Az ellenzők arra hivatkoznak, hogy a szerb tartomány önállóvá válása precedenst teremthet, és más kisebbségek is lépéseket tehetnek az elszakadásra. (Koszovó szuverenitását egyébként Szudán is elutasítja.)
A térségben békés körülmények között nyerte el függetlenségét Montenegro, amelynek lakossága 2006 májusában szavazáson döntött arról, hogy leválik Szerbiáról. A referendum eredménye egyben a Szerbia és Montenegro államalakulat megszűnését is jelentette. A montenegrói vezetés azért döntött az elszakadás mellett, mert abban bízott, hogy önálló államként előbb csatlakozhat a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, mint ha a szerb államközösség része maradt volna.
Nem sikerült viszont békés úton rendezni az Oroszországgal baráti viszonyt ápoló, a kilencvenes években Grúziához csatolt területek kérdését. Abházia és Dél-Oszétia 2008 nyarán, az orosz csapatok fegyveres beavatkozása után mondta ki az elszakadást. Moszkva sietett elismerni a két állam önállóságát, de csak néhány szövetségese követte példáját.
Évtizedek óta rendezésre vár a Közel-Keleten Palesztina ügye. A palesztinok múlt héten jelentették be, hogy szeptemberben kezdeményezik a függetlenségük egyoldalú kinyilvánítását és nemzetközi elismerését az ENSZ közgyűlése előtt. A lépéssel azt szeretnék elérni, hogy újrainduljanak a béketárgyalások Izraellel. A Biztonsági Tanács (BT) várhatóan szavazásra bocsátja a kérdést. Az Egyesült Államok, a BT állandó tagja már bejelentette, hogy élni fog vétójogával.