Iráni atomprogram – 1979 óta a legfontosabb esemény a megállapodás

Történelmi kompromisszumnak, továbbá Irán és az Egyesült Államok, valamint a nemzetközi közösség kapcsolatában 1979 óta a legfontosabb eseménynek nevezte a kedden Bécsben kötött, az iráni atomprogramról szóló megállapodást Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna hírfolyamában.

Az elemző szerint azért fontos a kompromisszum, mert egyik félnek sem sikerült elérnie mindent, amit szeretett volna, mindketten kénytelenek voltak engedni saját elvárásaikból. Azt még nem tudni, hogy ez a megállapodás egy fegyverkorlátozási intézkedésként kerül be majd a történelembe vagy az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség változó Közel-Kelet-politikájának egyik lépése lehet – mondta.
Szalai Márton kitért arra, hogy a megállapodásba olyan elemeket is beépítettek, amelyek arra ösztönzik Iránt, hogy betartsa azt. Ilyen például, hogy ha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megállapítja, Irán nem teljesítette kötelezettségeit, akkor 65 napon belül visszaállíthatják a szankciókat. Ez egyáltalán nem érdeke Iránnak – hangsúlyozta az elemző.
A szakértő kiemelte továbbá, hogy a közvélemény-kutatások szerint az iráni lakosság is támogatja a megállapodást. Ugyanis – mint kifejtette – az elmúlt években a szankcióknak nagyon komoly hatásuk volt az iráni nép életkörülményeire, ezért a következő években változásokat szeretnének elérni.
Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a közelmúltban Irán és az Egyesült Államok is azt látta: a Közel-Kelet számos konfliktusában – például szíriai polgárháború vagy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet – elleni küzdelemben a két országnak közösek az érdekei. Ugyanakkor korábban nem tudtak együttműködni az olyan sérelmek miatt, mint az atomprogrammal kapcsolatos nézeteltérések, illetve az Egyesült Államok hagyományos szövetségesei, Izrael és Szaúd-Arábia sem nézné jó szemmel a közeledést.
A szakértő szerint az érdekek szempontjából elkerülhetetlen, hogy Irán és az Egyesült Államok rövid-, illetve középtávon együttműködjön. Szalai Máté ugyanakkor megjegyezte: „meglátjuk, hogy a politikai játszmák ezt mennyire fogják megengedni”.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedd délelőtt Bécsben jelentette be, hogy átfogó megállapodást kötött Irán és a hatok elnevezésű országcsoport Teherán atomprogramjáról. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter „történelmi pillanatnak” minősítette a megegyezést.
A megállapodás tizenhárom éven át tartó diplomáciai huzavona és egyeztetések után jött létre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának és Németországnak a legutóbbi fordulón, a több mint két hétig elhúzódó bécsi maratoni tárgyalásokon sikerült megegyeznie Iránnal az iszlám köztársaság nukleáris kapacitásainak korlátozásáról. Az egyezség legalább tíz évig gátat vet annak, hogy Irán atomfegyver előállítására alkalmas mennyiségű és minőségű hasadóanyagot állítson elő, cserébe legkorábban a jövő év elején feloldják az ellene hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat, a fegyverszállítási embargó nagy része azonban még évekig érvényben marad.