Jogszerűtlen az unió csúcsjelölti rendszere?

Nem támogatják a csúcsjelölti rendszert az uniós állam- és kormányfők, így elemzők szerint Manfred Weber és Frans Timmermans is esélytelenné vált az Európai Bizottság elnöki tisztére. Az M1 Unió28 című műsorában a brüsszeli pozíciók jelentőségét elemezték.

Az uniós tagállamokban az európai parlamenti választások után húsz országban már végleges adatokat közöltek. Ezek alapján az Európai Néppártnak 179 képviselője lesz az Európai Parlamentben, a szociáldemokratáknak 153.

Őket követik a Liberálisok, a Zöldek, az Európai Konzervatívok és Reformerek, a Nemzetek és Szabadság Európája és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája csoport. A 32 független képviselőről pedig nem tudni, csatlakoznak-e valamelyik frakcióhoz.
Halkó Petra, a Századvég nemzetközi elemzője azt mondta: bár a néppárt és a szocialisták adják a legnagyobb frakciót, támogatottságuk csökkent, miközben mások megerősödtek. Olyan újabb pártok, irányvonalak érkeztek meg a parlamentbe, mint a Zöldek vagy Salvini erősen jobboldali értékeket valló pártja, illetve az ALDE, amely kihívást jelent. A migráció kérdése, a keresztény kultúrához való ragaszkodás és a család megőrzése vízválasztóként szolgál, és ez alapján alakulnak majd a frakciók, pártcsaládok, szövetségesek.

A bizottsági elnök elfogadásához többség kell

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió, Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hangsúlyozta: az EP-választások utáni EU-csúcson kimondták: a bizottsági elnöki tisztségre

a csúcsjelöltek nem automatikusan jelöltjei az Európai Tanácsnak,
majd hozzátette: a választók azzal bízták meg, hogy egy olyan bevándorlásellenes jelöltet támogasson, aki tiszteli az európai nemzeteket.

Kimondták, hogy a különböző pártok által állított csúcsjelöltek nem automatikusan jelöltjei a bizottság elnöki posztjára. A szabály az, hogy csak a miniszterelnökök jelölhetnek a bizottság élére vezetőt, akit aztán az Európai Parlamentnek kell elfogadnia. Tehát, aki nem a miniszterelnökök jelöltje, az nem lesz bizottsági elnök. Az erről szóló első vitában megállapodtak, hogy semmilyen automatizmus nincs, tehát ha valaki csúcsjelölt volt a választási kampányban valamelyik párt listáján, az nem jelent jelölést is – fogalmazott a miniszterelnök.

Az állampolgárok nem a csúcsjelölt miatt támogatják a pártokat

Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője szerint eleve jogszerűtlen volt, hogy a pártok állítottak csúcsjelöltet az Európai Bizottság élére. Az unió alapszerződése szerint ugyanis az Európai Tanácsnak kell megneveznie a jelöltet, és végül az Európai Parlament hagyja jóvá.

Mint mondta, alapból szerződésellenes rendszerről van szó. Megpróbálták közelebb hozni az európai uniós polgárokhoz az uniós intézményeket, ezért állítottak már 2014-ben, német nyomásra csúcsjelöltet egy programmal. Ugyanakkor abszurditás azt gondolni, hogy az emberek azért fognak egy pártra az országukban szavazni, mert azt a csúcsjelöltet támogatják, aki az adott politikai frakciónak a jelöltje az Európai Parlamentben – hangsúlyozta. Sokszor nem is ismerik őket – tette hozzá a szakértő.

Új szövetségek alakulhatnak

Az uniós állam- és kormányfők többsége már korábban jelezte, hogy nem támogatják a csúcsjelölti rendszert. Köztük van Emmanuel Macron francia elnök is, aki az EU-csúcs előtt

külön is egyeztetett a V4-ekkel.
Beszámolók szerint nem kizárt, hogy a visegrádi országok kapják az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselői pozícióját.

Szabó Dávid, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója felhívta a figyelmet: érdekes módon olyan szövetségek is alakulóban vannak, mint Macron elnök és a visegrádi négyek állam- és kormányfőinek szövetsége. A másik oldalon elsősorban azok az euroföderalisták állnak Németország és a körülötte lévő kisebb államok vezetésével, akik a „Spitzenkandidat” rendszerben eddig jobban tudták érvényesíteni az akaratukat.

Információk szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje, még nem tett le arról, hogy az Európai Bizottság új vezetője legyen.
Elemzők szerint a néppárti politikus ennek érdekében akár a liberálisokkal és a Zöldek csoportjával is koalíciót kötne.