Korlátozná Románia a kisebbségek nyelvhasználatát

A 90-es évekbe vetné vissza Romániát a nemzeti kisebbségek jogai szempontjából, ha az alkotmánybíróság helyt adna Klaus Iohannis államfő óvásának, és korlátozná a kisebbségek nyelvhasználati jogait.

A szólásszabadságról és a kisebbségi jogok érvényesüléséről évente átfogó jelentést készítő civilek arra reagáltak, hogy a román elnök megtámadta az alkotmánybíróságon a kihirdetésre váró új román közigazgatási törvénykönyvet, óvásában pedig számos kifogást fogalmazott meg a kisebbségi anyanyelvhasználatot pontosító vagy bővítő előírások ellen.

Aggasztók az elnök lépései

Az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet aggasztónak tartja az elnök lépését, amelyet ellentétesnek tart azokkal az ajánlásokkal, amelyeket a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását illetően fogalmazott meg az Európa Tanács (ET) Románia számára. A szervezet ezért felhívást intézett az alkotmánybírósághoz, hogy ne korlátozza a romániai nemzeti kisebbségek jogait.

Az állásfoglalás szerint az elnöki óvás tévesen sugallja azt, hogy a kisebbségeket csak ott illeti meg a hivatali nyelvhasználat joga, ahol ők teszik ki a lakosság legalább 20 százalékát. Az ET illetékesei is azt kérték a román hatóságoktól, hogy „rugalmas” megoldásokat keresve könnyítsék meg a hivatali anyanyelvhasználatot – figyelmeztet a szervezet.

Meglepő és érthetetlen az államfő támadása

Az ActiveWatch meglepőnek és érthetetlennek tartja, hogy az államfő 17 éve hatályban lévő rendelkezéseket támad, egyebek közt azt, amely lehetővé teszi, hogy – a jelentős kisebbségi lakossággal rendelkező településeken – a képviselők anyanyelvükön szólalhassanak fel az önkormányzati tanácsok ülésein, ha pedig nem lesz már kötelező a kisebbségi nyelven beszélő hivatalnokokat alkalmazni a lakossági ügyfélszolgálatokon, az szerintük teljesen kiürítené a nyelvi chartát, amelynek a romániai érvényesítése eddig is hiányos volt.