Kezdőlap » Kitekintő » Világ » Menesztettek egy koszovói miniszterhelyettest NATO-ellenes kijelentései miatt
Fotó: Russia Today

Menesztettek egy koszovói miniszterhelyettest NATO-ellenes kijelentései miatt

Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnök menesztette hétfőn Vesna Mikic igazságügyiminiszter-helyettest, mert a koszovói szerb kisebbségi politikus a NATO 20 évvel ezelőtti, Jugoszlávia elleni légicsapás-sorozatát “tervezett népirtásnak” nevezte a közösségi médiában.

Vesna Mikic azt írta vasárnap, a légicsapások megkezdésének huszadik évfordulóján, hogy “a NATO-szövetség szándékos és tervezett népirtást követett el egy független állam ellen, amely az albán terrorizmus ellen küzdött a saját határain belül”.
Ramush Haradinaj elfogadhatatlannak nevezte Vesna Mikic megjegyzését, és indoklása szerint “a koszovói kormányban nemzetiségtől függetlenül nincs helye olyanoknak, akik becsmérlik a közös euroatlanti értékeinket”.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. A NATO tagállamai azt követően támadták meg a nyugat-balkáni országot 1999-ben, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. Ezek célja az volt, hogy “lényegi autonómiát” adjanak Szerbia akkori déli, túlnyomó többségében albánok lakta tartományának Jugoszlávián belül. Szerbia képviselői elutasították a megállapodást, amelyet a koszovói albánok viszont elfogadtak. A NATO a szerb elutasítással indokolta a légicsapások megindítását.

A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnök koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány többségi albán lakossága körében.

A légicsapások után kilenc évvel Koszovó kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, ám ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. S miközben a világ több mint száz országa szerint Koszovó önálló állam, Szerbia mellett öt uniós tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Románia -, valamint Kína és Oroszország sem tartja független országnak. A vitás kérdések tehát húsz évvel a NATO-bombázás után is fennállnak, és bármennyire is úgy tűnt még tavaly, hogy hamarosan rendeződhet a két ország közötti kapcsolat, és valamilyen határmódosítással vagy területcserével végre lezáródhat a vita, most az a valószínűbb forgatókönyv, hogy a tárgyalások továbbra is csak lassan haladnak majd, és jelenleg senki nem tudja, mikor záródhat le ez a folyamat.

Forrás: mti.hu

Szólj hozzá!

Read previous post:
Közzétették Ferenc pápa romániai látogatásának részletesebb programját

Közzétették hétfőn Ferenc pápa romániai látogatásának részletesebb programját, amely szerint a szentatya összesen három szentmisét celebrál, mégpedig Bukarestben, Csíksomlyón és...

Close