Mi következhet a teljes szerb harckészültség után?

Újabb konfliktus alakult ki Szerbia és Koszovó között. A szerb elnök, Alekszandar Vucsity teljes harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután a koszovói speciális rendőrség több szerbet is letartóztatott Észak-Koszovóban.

A koszovói hatóságok közlése szerint hónapok óta tartó nyomozás eredményeként csaptak le az egyebek mellett szervezett bűnözéssel, csempészettel és illegális kereskedelemmel gyanúsított szerbekre.

A 2013-ban brüsszeli közvetítéssel megkötött megállapodás szerint a koszovói speciális rendőri egység, a Rosu nem vonulhatna be Észak-Koszovóba a NATO és a szerb vezetés beleegyezése nélkül, és a szerb hadseregnek is tilos megszállnia a területet.

Az elfogott szerbeket szervezett bűnözéssel gyanúsítják, ám Belgrád álláspontja szerint az akció sokkal inkább a megfélemlítés eszköze. Úgy vélik, az albánok így akarják rettegésben tartani és száműzni a koszovói szerbeket.

Országos szintű rendőri fellépés

A múlt héten történt országos szintű rendőri fellépés következtében olyan szervezett bűnözői, illetve állami és helyi tisztviselőket tartóztattak le Koszovóban, akik érintettek voltak a szervezett bűnözői tevékenységekben – közölte Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 Világ című műsorában. Az akció szerbeket, bosnyákokat és albánokat is érintett, így nem kifejezetten a koszovói szerbekre irányuló lépés volt – fűzte hozzá.

Koszovó ügye, azaz Belgrád és Pristina viszonyának kérdése sokkal bonyolultabb és nehezebb, mint Észak-Macedónia és Görögország ügye – jelentette ki Alekszandar Vucsity, Szerbia elnöke. Elmondta, Belgrád és Pristina esetében emberekről, emberek sorsáról, területekről és más nehezen kezelhető kérdésekről van szó.

Belgrád nem ismeri el Koszovó függetlenségét

Szerbia egykori déli tartománya, Koszovó 2008-ban kiáltotta ki egyoldalú függetlenségét, amit Belgrád azóta sem ismer el, és igyekszik befolyását fenntartani az északi területen, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él.

Párizsban várható a legközelebbi találkozó, ám azt, hogy bármiféle eredményt lehessen felmutatni, több tényező is nehezíti. Orosz Anna szerint az egyik ilyen tényező, hogy a koszovói államfő és a koszovói miniszterelnök között nincs egyetértés, sőt kifejezetten ellentétes álláspontokat képviselnek, amely rendkívüli módon nehezíti a tárgyalások előrébb vitelét. Elmondta, míg Ramush Haradinaj miniszterelnök inkább Berlinhez közeledik, addig Hashim Thaci államfő az amerikaiak által hangsúlyozott gyors megoldás felé tesz lépéseket.

Maga Hasim Thaci is úgy nyilatkozott a kialakult helyzettel kapcsolatban, hogy egy olyan állandósult konfliktushelyzetben vannak, amely véleménye szerint hátráltatja Koszovót. Úgy véli, a továbblépés érdekében egy kreatív megoldást kell találni, amely a Koszovó és Szerbia közötti békét jelentené mindenkinek. Hozzátette, az egyezségnek kölcsönös megegyezésen kell alapulnia, illetve biztosítania kell Koszovó tagságát az ENSZ testületben.

Népszavazást tartanának a kérdésben

A szerb elnök szerint bármilyen megállapodás is születne, arról a lakosságot is meg kellene kérdezni, így mindenképpen népszavazást tartanának a koszovói kérdés rendezéséről. A szerb ellenzék nagy része hónapok óta bojkottálja a parlament munkáját, a Koszovóról szóló ülésen sem vettek részt. A szakértő szerint éles fegyveres összetűzésre nem kell számítani, mert nyílt katonai konfliktusban Szerbia nem szeretne részt venni, az összecsapásnak pedig nemzetközi támogatása sem lenne.

Szerbia 2025-ös Uniós csatlakozási tervének ütemezése szerint, 2019-re időzítették a két ország közötti béke megkötését, azonban erre jelen pillanatban nagyon kevés az esély. Szerbia és Koszovó helyzetének szempontjából is meghatározó lehet az Észak-Macedónia és Görögország közötti megállapodás uniós fogadtatása, hiszen ha egy ilyen komoly bilaterális konfliktus megoldása pozitív hatással lehet a csatlakozási perspektívára, az ösztönzőleg hathat a Szerbia és Koszovó közötti konfliktus megoldására is.