Rekord részvétel a szlovákiai megyei választáson
A jobbközép ellenzéki pártok jobban, Robert Fico kormánypártja, az Irány-Szociáldemokrácia pedig jelentősen gyengébben szerepelt, mint négy éve. A „magyar” pártok közül a Magyar Közösség Pártja gyűjtött több szavazatot.
Az ország történetének ötödik megyei választása több meglepetést is hozott, ezek közül az egyedüli, amelyet egyhangúlag kedvezőnek értékeltek a megmérettetés résztvevői, a feltételezettnél és a minden korábbinál magasabb választói részvétel.
A szombati voksoláson a több mint 4,4 millió szavazásra jogosult 29,95 százaléka, azaz több mint 1 millió 348 ezer választópolgár vett részt. Ez az arány ugyan még mindig viszonylag alacsony a parlamenti és a helyhatósági választások 60, illetve 50 százalékához képest, de rekordnak számít a szlovák megyei választások történetében és jelentősen magasabb a négy évvel ezelőttinél, amikor a részvételi arány alig haladta meg a 20 százalékot.
A részvétel megyékre bontva már árnyaltabb képet mutat, a legnagyobb, 40 százalékot meghaladó arányban a besztercebányai megyében járultak az urnákhoz a szavazók, a legkevesebben viszont a jelentős részben magyarok által is lakott Nagyszombat megyében (24,74 százaléknyian) mentek el voksolni.
A megyei választás következő meglepetése a jelöltjeiket javarészt széles koalícióban indító jobbközép és liberális ellenzéki pártok előretörése, illetve a legerősebb kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) pozícióinak jelentős gyengülése volt, mely utóbbit legkarakteresebben az általuk elvesztett megyeelnöki posztok mutatják.
Míg négy évvel ezelőtt még az Irány által vagy annak támogatásával indult megyeelnök jelöltek nyolc szlovákiai megye közül hétben győztek, most ez csak két megyében, Trencsénben és Nyitrán sikerült nekik. Az egyes megyei önkormányzatokba juttatott képviselők számát tekintve ennél árnyaltabbnak mutatkozik a kép, az Irány gyengülése azonban ott is nyomon követhető.
Az eredményeket egyelőre csak Peter Pellegrini, az Irány alelnöke véleményezte, ő azt mondta: pártja ugyan elvesztette dominanciáját, de nem indult el a lejtőn. Nagy sikernek tudják be a szombati voksolás eredményeit az öt megyében megyeelnöki posztot megszerző ellenzéki pártok, amelyek négy évvel ezelőtt csak Pozsonyban tudtak győzni.
A két legerősebb parlamenti ellenzéki párt, a politikailag nehezen behatárolható, néhány éve protest pártként létrehozott, időnként jobbközépnek jellemzett Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO), illetve a Brüsszellel szemben kritikus, Richard Sulík által vezetett liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) köré csoportosuló, széleskörű – de megyénként változó összetételű – koalíció jelöltjei Pozsony, Nagyszombat, Zsolna, Kassa és Eperjes megyékben szerezték meg a megyeelnöki posztot, s képviselőik száma is magasabb lesz a megyei önkormányzatokban az eddiginél.
A megyeelnöki posztért folytatott küzdelemből egyedül egy megyében, Besztercebányán, került ki közvetlen párttámogatás nélkül indult jelölt, Ján Lunter személyében. A politikailag eddig nem aktív nagyvállalkozónak az eddigi megyeelnököt, a pozsonyi sajtó által szélsőjobboldalinak jellemzett ellenzéki parlamenti párt a Mi Szlovákiánk – Néppárt (LSNS) vezetőjét, Marián Kotlebát sikerült maga mögé utasítania.
A felvidéki magyar választók voksaiért folytatott, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar párt közötti párharc egyértelmű győztese az MKP lett, amely a magyarok által is lakott öt megyéből négyben (Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya) ért el jobb eredményt, mint a Most-Híd, amely egyedül Kassán szerzett több mandátumot náluk.