Törökország uniós csatlakozását sürgette a német külügyminiszter
Guido Westerwelle a Die Welt című lapnak adott interjújában annak a nézetének adott hangot, hogy a jelenlegi helyzet mindkét félnek árt.
A külügyminiszter arra utalt, hogy immár több mint egy éve megszakadtak a csatlakozási tárgyalások Ankara és Brüsszel között, és az unió részéről csakis homályos nyilatkozatok hangzottak el.
Törökország joggal számít arra, hogy egy olyan tárgyalási folyamat részese lesz, amelynek sikere esetén az Európai Unió tagállama lehet – szögezte le a külügyminiszter.
Westerwelle Törökországot az iszlám világ felé vezető hídként jellemezte. Ebből kiindulva úgy vélekedett, hogy az Ankarával való lehető legszorosabb partneri viszony nemcsak török, hanem elsősorban európai érdek.
A miniszter hangsúlyozta a mielőbbi előrelépés szükségességét. Óvott attól, hogy a közeledés folyamatában az unió Törökországot ne egyenrangú félként kezelje. Westerwelle úgy vélte: nagy a veszélye annak, hogy Törökország más szövetségeseket keres akkor, ha az Európai Unió részéről állandó elutasításba ütközik.
A külügyminiszter figyelmeztetett annak elkerülésére, hogy egyes tagállamok belpolitikai megfontolásokból igyekezzenek Ankarát távol tartani.
Szakértők szerint mindez egyébként közvetve Németországra is vonatkozik. Az Angela Merkel kancellár vezette konzervatív-liberális kormánykoalíció nem egységes a török csatlakozás kérdésében. Míg a kisebbik koalíciós partner liberális Szabad Demokrata Párt – a külügyminiszterrel az élen – azon az állásponton van, hogy a feltételek teljesítése esetén Törökországnak az EU tagjává kell válnia, a konzervatívok elutasítják ezt. A kancellár, illetve a konzervatív CDU és CSU azt vallja, hogy a tagság helyett Ankarának csakis egyfajta különleges partneri viszonyt szabad felajánlani.