Kárpátalja.ma kárpátaljai magyar hírportál

Munkács egyik éke a szecessziós stílusú városháza épülete, melyet 1904-ben avattak fel.

A történelmi Magyarországon 1912. december 28-án alakult meg a Magyar Cserkészszövetség, s a mozgalom hamarosan az ország egész területére kiterjesztette működését.

Szürtében november 20-án, a református templomban emlékeztek a település lakosai a II. világháborúban elesettekre, valamint azokra, akiket 1944 őszén elhurcoltak, és a sztálini lágerekben lelték halálukat.

Az ünnepség kezdetén Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezete elnöke üdvözölte a megjelenteket,

Az ünnepi eseményt a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke, Gulácsy Géza nyitotta meg, köszöntve az Egán Ede emléke előtt tisztelgő szépszámú megjelentet.

…nincs előttük lehetetlen – folytatnám a fentebb megkezdett mondatot. Számomra ezt bizonyította a magyar cserkészek nemrég lebonyolított közös akciója. Július 13–15. között ugyanis a Clevelandi 34. Sz. Zrínyi Ilona Lány- és 14. Sz. Görgey Artúr Fiúcserkészcsapat 37 regös cserkésze Kárpát-medencei körútja során Kárpátaljára is ellátogatott, s az itteni magyar cserkészekkel együtt fedezték fel vidékünk nevezetességeit.

2011. május 6-8-án kárpátaljai Háló találkozót tartottak Beregszászban a helyi magyar gimnázium épületében.

A Cuháré Táncműhely munkácsi fellépése Március 15-i ünnepséget szervezett Munkács magyar közössége számára az 1.sz. Zrínyi Ilona Cserkészcsapat. A helyi Tanulók Háza adott otthont a nem szokványos eseménynek.

Tizenkettedik alkalommal rendezték meg a Sütő Kálmán és Kecskés Béla nevét viselő járási szavalóversenyt

“1944. június 17-én Nagyszőlősön kivégezték Handera Ilonát, Hecskó Mihajlót, Leisman Jenőt, Lebovics Jenőt, Farkas Mórt, Farkas Szerénát és Schwartz Mórt, mert Pataki Ferencet és partizánjait támogatták” – olvashatjuk Fedinec Csilla A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918–1944 című munkájában.