A Kárpátalja anno sorozat évről évre egy-egy pászkaszentelést ábrázoló képpel köszönti húsvét ünnepét. Az oldalunkon láthattunk már makkosjánosi, batári, kőrösmezői és hajasdi fotókat ebben a témában.

Radványi Sándor Március című versével idézzük fel az 1940. évi tavaszt. Ekkor jelent meg Radványi verse a Görög Katolikus Szemle 3. számában.

A Mátyfalvi Görögkatolikus Egyházközség ugyan az egyik legősibb kárpátaljai görögkatolikus közösség, mégis csak 2001-ben vált önállóvá.

Igen érdekes anekdotára bukkantam nemrég a Görögkatolikus Szemle 1931. szeptember 13-i számában.

Bilák Tarján Szidor A magyar—ruszin márciusi szabadságünnepekre című versével köszönti a Kárpátalja anno rovat a márciusi ifjakat és az 1848/49-es szabadságharc kezdetének évfordulóját. A költemény a Görög katolikus Szemle 1939. április 16-i számában jelent meg.

„A református vallás itt, mint minden magyar vidéken a protestantizmus fejlődése idején jókor honosodott meg, az áttért hívek a római kat. templomot s annak szomszédságában álló lelkészi telket a maguk részére foglalván el, melyet maiglan bírnak.

Igazán eseménydús volt az 1931-es esztendő Beregszász történetében. A Vérke-parti város immár 11. éve állt csehszlovák vezetés alatt.

Mi is az a kalyiba, avagy koliba? Szótári meghatározása szerint „menedékhely; fából épült, rendszerint hevenyészett kunyhó”. Eredetét tekintve a kalyiba szó származhat a szláv ’koliba’ vagy a görög ’kaliva’, ’kalübé’ szavakból. Mindegyik kunyhót jelent.

1932-ben kapták lencsevégre azt a szurkolótábort, amely egy Munkács–Beregszász futballderbin vett részt.

Igazán különleges az a felvétel, amely munkácsi zsidókat ábrázol, akik épp az egyik legfontosabb szertartáson, az újszülött fiúgyermek körülmetélésén vesznek részt.