Civil szervezetek Kárpátalján: Kárpátaljai Biokultúra Egyesület

A boltok polcain vagy az árusok standjain túlnyomórészt tökéletes, hibátlan mezőgazdasági termékek sorakoznak. A szemet gyönyörködtető zöldségeket és gyümölcsöket látva ritkán gondolunk arra, hogy termesztésük során rengeteg vegyszert használnak, ami árt a mi és gyermekeink egészségének. Kárpátalján, Verbőcön működik egy civil szervezet, amely a természetes és a vegyszermentes mezőgazdasági termelés fontosságát hangsúlyozza. A Kárpátaljai Biokultúra Egyesület tevékenységéről, céljairól a szervezet vezetőjét, egyben a település református gyülekezetének lelkipásztorát, Molnár Zsoltot kérdeztük.

– Honnan jött a szervezet megalapításának ötlete?

– Az egyesület polgári összefogásként alakult. 2007 júniusában a Verbőci Református Egyházközség templomában bionapot szerveztünk. A bionap apropóját az adta, hogy Verbőcön és Feketepatakon intenzív vegyszeres zöldségtermesztés folyik. Sok esetben a gazdák a vegyszerek előírt dózisának a dupláját, néha a háromszorosát adagolják. A bionap ennek az egészségtelen gyakorlatnak a káros hatásait volt hivatott szakmailag bemutatni. Az előadók e köré a feladat köré építették fel előadásaikat. Dr. Vackó László, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ igazgatója és főorvosa a nitrátok káros következményeiről és hatásairól tartott előadást, majd dr. Hubai Imre Csaba növényorvos és biogazda a biotermelésről mint alternatív és egészséges termelési módról szólt. Őt követte Hubai Margitka biogazda, aki a biogazdaságukat mutatta be. A jelenlevő gazdák és előadók Hubai Imre Csaba javaslatára egy egyesület életre hívásáról határoztak. A szervezet bejegyzésével engem bíztak meg.

– Hogyan alakult a szervezet további sorsa?

– 2008. február 7-én a Beregszászi Járási Cégbíróság bejegyezte az egyesületet. Azóta évenként nyári bionapot tartunk. Önköltségen kisebb csoportokkal részt vettünk a Magyar Országos és Regionális Bionapokon.
2011-ben egyesületünk alapító tagként létrehozta a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségét (KÖSZ), amelyet Budapesten jegyeztek be, elnöke dr. Solti Gábor. A KÖSZ a Kárpát-medencei szakmai szervezetek nemzetközi érdekképviselete. Ezzel a tevékenységünkkel egyik célunkat, a nemzetközi és külföldi szervezetekkel való együttműködést teljesítettük. Az elnökségünk minden évben részt vesz a KÖSZ elnökségi, illetve közgyűlésén, melyet lehetőség szerint a KÖSZ-tagok országaiban (Magyarország, Szerbia, Szlovákia, Románia, Ukrajna) tartanak. Idén nálunk, Kárpátalján, Verbőcön tartjuk június 3-4-én.
Az egyesület legnagyobb projektje egy biogazda-tanfolyam volt 2012-ben. A Verbőci Református Egyházközség bázisán a gyülekezet bevonásával bonyolítottuk le a tanfolyamot. A pályázó a református egyházközség volt. Az egyesület az esemény szakmai oldalát szervezte és biztosította. A tanfolyamon 50 ember vett részt Kárpátalja különböző járásaiból.

– Hogyan került kapcsolatba a biogazdálkodással?

– Teljesen spontán. 2007 februárjában több lelkészházaspár pihent Berekfürdőn a Megbékélés házában. Egy hétig tartott az együttlétünk. Nagyon jólesett az első két nap. Mivel a szervezetem megszokta a terhelést és az aktív munkavégzést, a harmadik nap azonban automatikusan korán keltem. Mindenki aludt. Azon gondolkodtam, mit csináljak. Elkezdtem nézni az erkélyről a panorámát, és legnagyobb örömömre észrevettem egy nagy fóliasátor-mezőt. Kabátot vettem, és megkerestem az odavezető utat. Utána a reggeli sokkal jobban esett, mint az előző napokon. Szóltam is a barátomnak, hogy ebéd után nekem már van programom, ha van kedve, tartson velem. ĺgy is lett. Ebéd után felkerestem a gazdát, elmondtam, hogy mi járatban vagyunk Berekfürdőn, és megkérdeztem, hogy megnézhetnénk-e a gazdaságát. Nagyon szívélyesen vezetett körbe. Megtudtuk, hogy a gazdaságuk ellenőrzött biogazdaság. Nem használnak vegyszert, gyomirtót, műtrágyát. A gazda dr. Hubai Imre Csaba volt. A fóliák fűtését termálvízzel végzik. Három hektár fóliájuk van, és például primőr zöldséget termelnek. Hubai Imre Csaba olyan lelkesedéssel beszélt, hogy én is a bio szerelemese lettem. Máig tartó barátság alakult ki közöttünk, gyakran hívom tanácsért, mert szívesen segít. Később kiderült, hogy kötődik a kárpátaljaiakhoz, édesanyja Hidegpatakról (Sztudenij, Ökörmezői járás – a szerk.) származik.

– Milyen céllal jött létre az egyesület?

– Az egyesület célja az ökológiai mezőgazdálkodás népszerűsítése, elterjedésének előmozdítása, az ember és a természeti környezet harmonikus kapcsolatának fejlesztése, tudatos fogyasztói magatartás elősegítése, valamint a biotermékek és -élelmiszerek előállítóinak az összefogása. Célkitűzésünk továbbá, hogy népszerűsítsük és terjesszük az ökológiai mezőgazdálkodást, előadások, tanfolyamok, szaktanácsadások által gazdagítsuk az emberek ismereteit, kapcsolatot teremtsünk és együttműködjünk más ökológiai mezőgazdálkodással foglalkozó hazai, külföldi és nemzetközi társszervezetekkel, az ökológiai mezőgazdaság térnyerése céljából támogassuk a kertbarát mozgalom ökológiai mintagazdaságainak kialakítását, és nem utolsósorban az, hogy támogassuk a környezetvédelmet.

– Kik az egyesület tagjai?

– Tagjaink leginkább értelmiségi emberek, tanárok, lelkészek, sőt van jogász tagja is az egyesületünknek. Természetesen jelen vannak a bioval szimpatizáló gazdák és őstermelők is. Sajnos az alapítók közül két nagyon jó ember és nagyon ügyes gazda már eltávozott közülünk: Molnár Gyula, az édesapám, beregújfalui magángazdálkodó és egykori jó barátja, Horváth Miklós, verbőci gazda.

– Milyen programokat szerveznek a tagoknak?

– Tavaly novemberben a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége és a Kárpátaljai Biokultúra Egyesület szervezésében a beregi térségben megvalósítottunk egy igen hasznosnak bizonyult biogazdálkodási szakmai tanulmányutat. A tanulmányút 18 fő részvételével zajlott, közülük 16-an kárpátaljai gazdák voltak. A kétnapos program során öt beregi biogazdálkodó tevékenységét ismerhették meg a résztvevők.

– Mit szerettek volna bemutatni a tanulmányút során? Milyen tapasztalatokkal tértek haza a résztvevők?

– Szerettük volna bemutatni a gyakorlatban azt, hogy mi is nevezhető bionak. Ugyanis közhasználatban, piacokon, útszéli árusoknál nagyon gyakran halljuk, hogy ez a termék bizony bio. A biotermék ezzel szemben kizárólag ellenőrzött gazdálkodásból származhat. Az ellenőrzést egy arra hivatott szervezet végzi. Az ellenőrzés során a termelés egész folyamatát, sőt még a raktározást, feldolgozást is megvizsgálják. Ha rendben találnak mindent, akkor arról tanúsítványt adnak, amely bizonyítja, hogy a termék megfelelt a szigorú feltételeknek, így elnyerte a bio minősítést. Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás szigorú követelményrendszerének megfelelni nagy kihívást jelent, de számos magyar példa mutatja, hogy nem lehetetlen feladat. Az ellenőrzési folyamat költségeit a termelő gazda fizeti. A nyugati országokban általában beleszámítják ezt az összeget a termék árába, ezért kerül többe a biotermék a „konvencionálisan” előállított terméknél. A megváltozott gazdasági helyzetben ez jóval nagyobb terhet ró egy gazdálkodóra, és mivel nincs kiépített felvevő-frisspiac, és környékünkön nincs potenciális biofogyasztó sem, marad az egészséges életmódra való ösztönzés és nevelés.
Ez a termesztési technológia fenntartható gazdálkodási forma. A hiperinfláció miatt a vegyszerek, gyomirtók, műtrágyák ára annyira megemelkedett, hogy sok gazdálkodó nem tudja megfizetni. A biomódszernél természetes anyagokat használnak. A tápanyagellátás nagy részét az istállótrágya használata fedezi, de tápanyag-utánpótlásként a komposzt is használható. Nem kell a szerves anyagokat, fűnyesedéket, falevelet, kigyomlált gyomokat elégetni, kukába dobni, hanem a kert végén egy arra alkalmas helyen komposztálni. A jó komposzt pótolhatatlan a kertben. Van olyan kertészmérnök tagunk, akinek több komposztálója is van a kertjében, és nagy termésátlagot tud elérni az érett komposzt kijuttatásával.
Én gyerekkoromban még láttam ezt nagyapám és nagymamám kertjében. Nem volt ennyire elterjedt a műtrágya. A gyomirtó a gazdasszony és az unokák gyomláló keze volt. A megtermelt zöldségek és gyümölcsök sokkal egészségesebbek és ízletesebbek voltak. Most a parókiánk kertjében gyakoroljuk ezt a módszert.
A parókia építésekor nagyon sok építési törmelék került a kertbe. A gyülekezeti tagok segítségével eltávolítottuk a köveket, és minden évben érett tápanyaggal gazdagítjuk a földet. Mi magunk is csodálkozunk a talaj javulásán. Nagyon könnyű ásni, esténként pedig szinte fénylik a felszín a sok gilisztától, ami az igen értékes gilisztahumuszt „gyártja”. Természetes kalciumbomba, amely anyag minden növény nevelkedéséért és fényéért felel.
Néhány éve almafákat telepítettünk, és a friss hajtáscsúcsokat ellepte a levéltetű. Aggódva hívtam egy barátomat, hogy mitévő legyek. Azt tanácsolta, várjam meg a katicákat. Nagyon megijedtem, hogy csak ennyi volna? És tényleg: megjelentek, és megették a tetveket.
Szeretnénk Kárpátalján meghonosítani és újra megszerettetni ezt a környezettudatos és egészséges gazdálkodási formát.

– Vannak-e támogatói a szervezetnek?

– A szervezetünket sem az ukrán, sem a magyar állam nem finanszírozza. Általában a KÖSZ támogatja a programjainkat.

– Mik a terveik a jövőre nézve?

– Június 2-án rendezünk egy bionapot Verbőcön, melynek fókuszában a bioalma lesz.

A témát az adta, hogy nagyon sok család nem tud már a háztáji parcellájában különböző talajbetegségek miatt fóliás kertészkedést végezni. Ezért sokan a külföldi munkát választják, de mi azt szeretnénk, hogy maradjanak. Ebben az is segít, hogy Verbőcön az egyik ruszin vállalkozó léüzemet létesített. A felvevőpiac egy része tehát adott, a hulló, nem piacképes almát léalmaként lehet értékesíteni. Az első osztályú gyümölcsöt pedig nagyon jó áron lehet eladni.

A bizonyítottan egészségesebb termékekre nyitott a nyugati felvevőpiac is. A bionapon olyan bioszakember fog a témában előadást tartani, akinek Magyarországon 65 hektáros bioalmása, saját hűtőháza és feldolgozója, illetve roppant nagy és dinamikusan fejlődő felvevőpiaca van Európában. Erre hívogatunk minden kedves gazdát és érdeklődőt. A rendezvény délután két órakor kezdődik, este istentisztelettel ér véget, amelyen előreláthatóan már részt vesz a KÖSZ elnöksége is.

– Miért pont az alma?

– Megszületett a gyönyörű kislányunk, Dorka. Minden baba első bevezethető gyümölcse az alma. A piacokon szép almákat lehet vásárolni, de kevesen tudják, hogy ezeket a szép gyümölcsöket előállításuk során legalább 16 alkalommal permetezik, mert ipari termékek. Elgondolkodtam: ezt adjam a pici lányomnak? Mérgezzem már első étkezésétől fogva? Akkor határoztam el, hogy szervezünk egy ilyen témájú konferenciát, hogy minél több újszülött étrendjében szerepelhessen a kárpátaljai bioalma.

 

Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma