Felhangolva: Marcsák Gergely verséneklő, költő, irodalomtörténész

Kezdetben volt a rím. Legalább is Marcsák Gergely életében, hiszen már egész korán foglalkoztatta a versek.

Iskolásként volt egy füzete, ahova belekerültek a „gyerekes” témájú versei. Az sem elhanyagolható, hogy nagymamája, Varga Júlia, regionális szinten ismert magyartanár, ungvári tanfelügyelő volt, és valószínűleg az a személy, akitől az unokája elleshette az irodalom iránti szeretetet és örökölhette a tehetséget.

Gergely legkorábbi költői sikerélménye egy karácsonyi vers volt hatodik vagy hetedik osztályos korában, amely felkerült az iskola plakátjára. Elárulta, hogy ma már ezt a költeményt nem tudná elmondani. Ami szerinte nem is baj, mert az ember mindig fejlődik, így a régebbi verseket nem biztos, hogy szívesen vállalja, illetve nem tud velük teljesen azonosulni.

Azóta nem volt olyan időszak az életében, amikor nem írt volna egy-egy strófát. Olyannyira nem tudott elszakadni az irodalomtól, hogy most már – az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar nyelv s irodalom szakjának befejezése után – a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolában tanul.

Alkotásainak témái szerteágazóak. Régebbi versei inkább személyes jellegűek voltak. Ő így vall múltról és jelenről:

– Korábban mindig az aktuális lelkiállapotomat próbáltam valahogyan papírra vetni, megfogalmazni. Mostanában inkább a közösségi témák foglalkoztatnak, nyilván az érzéseim is benne vannak. De szeretek olyan témákkal dolgozni, amelyekkel az olvasó is könnyebben azonosul és ismeri annak hátterét. Legutóbbi versem például a Tisza legendáját dolgozza fel. Vagy írtam pár versszakot az ungvári Kapos utcai temetőről. Környezetemből veszem a témát. Nemrégiben a máramarosszigeti börtönmúzeumban jártam, ahol a látottak nagyon megérintettek, már érlelődik is bennem valami – meséli a költő.

Régebben, a nagy nekiiramlásokban fordult elő, hogy egyszerre írta meg a verseket. Éjjel vagy nappal, órán vagy szünetben, nem számított, csak szülessen meg a vers. Mostanában inkább többet gondolkodik, jobban átrágja mondanivalóját, így jobban kidolgozottakká válnak a művek.

S mivel egyben zenészről van szó, ezért ne maradjunk csak a költeményeknél. A rím mellett a zene is elég korán belopózott Gergely életébe, amit részben nagyapjának köszönhet.

– Még iskolás se voltam, amikor volt otthon egy egyszemélyes hintánk, melynek éneklő hinta volt a neve. Nagyapám, Varga Lajos találta ki a hozzá tartozó szabályt: csak úgy lehet beülni a hintába és hintázni, ha énekelünk közben. Tanított is nekem jó sok népdalt és nótát. Tulajdonképpen nem is volt arra szükség, hogy felügyeljék, betartom-e a szabályt. Mert mindig énekeltem.

Általános iskolás korában íratták be szülei zongora szakra. Ennek nem lett különösebb sikere, mivel Gergely nem szívesen vállalta a kötöttségeket. Aztán egyik születésnapjára kapott egy gitárt, melyet nagyon sokáig használt, csak nemrégiben cserélt le. Internetes leckék segítségével tanult meg gitározni és ezzel együtt szinte magától jött a versek megzenésítése. Legelőször Bakos-Kiss Károly Cím nélkül című költeményét zenésítette meg, amit egy író-olvasó találkozó keretében adott elő. Azóta is mindig magával viszi a gitárt a hasonló rendezvényekre.

Érdekes, hogy a saját alkotásait nem zenésíti meg, még meg sem próbálta. Főként kárpátaljai költők, – Bakos-Kiss Károly, Lőrincz P. Gabriella, Tárczy Andor, Kecskés Béla – verseit énekli. A Láger balladát, amely egy ismeretlen szerző költeménye, a Hajduk Márta által rendezett Kárpátaljai tragédia című filmben hallhatjuk Gergely előadásában.
Ezenkívül van egy közös pódiumműsora Farkas Wellmann Endre József Attila-díjas költővel, akinek a műveit szintén megzenésítette. A verseket ketten adják elő: mondva és énekelve is.

Leginkább a kapott elismerések lelkesítik és motiválják. Akár a nézőtől, akár a szakmai oldalról jön, mindkettő fontos és már volt is benne része. 2017-ben Együtt Nívódíjat kapott, idén pedig bekerült Az év versei antológiába.
Zenei téren sem szerénykedhet, hiszen 2018-ban az Énekelt Versek Zentai Fesztiválján harmadik helyezést szerzett. A díjat komoly elismerésnek tekinti, hiszen a zsűrinek számos igazán jó produkció közül kellett választania.

– A megzenésítés nem okozott különösebb gondot. Lámpalázas sem szoktam lenni, habár most Zentán volt egy kis izgulás, valószínűleg a zsűri miatt, mert hát köztük volt például Radványi Balázs a Kalákából, vagy Török Máté a Misztrálból.

Az ifjú költő tervei között szerepel a doktori iskola befejezése, egy verseskötet kiadása a közeljövőben, tanulmánykötet lezárása. Nagy lelkesedés, sok terv annak ellenére, hogy Ukrajnában nem könnyű megmaradni magyarnak. Ez különösen igaz egy költő, irodalmár esetében, akinek tevékenysége a lehető legszorosabban összefügg a nyelvvel. Gergely mégis marad: Homokon él, de gyakran megfordul Beregszászban is. Alapító tagja a Kovács Vilmos Irodalmi Társaságnak.

Példaképe nincs. De vannak költők, akiknek a verseit kedveli és szeretne valami hozzájuk hasonlót alkotni. Iskolás kora óta egyik nagy kedvence József Attila, az interjúra is egy őt ábrázoló pólóban érkezett. Gyerekkorában egy versenyen Fodor Géza kötetet nyert. A derceni költő alkotásai nagyon megfogták. Vári Fábián László versei is foglalkoztatják, disszertációjában az ő munkásságát dolgozza fel.

Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma