Kezdőlap » Sorozatok » Kárpátalja anno » Kárpátalja anno: 155 éves kép és leírás Husztról
Lám Sándor alkotása 1862-ből (Fotó: www.facebook.com/kertvarosh/photos)

Kárpátalja anno: 155 éves kép és leírás Husztról

A Kárpátalja anno sorozatban ezúttal egy 1862-ből származó, Lám Sándor által készített alkotást tekinthetünk meg. Ugyanebben az évben a Vasárnapi Ujság a január 26-i számban így ír a Máramaros vármegyéhez tartozó Husztról:

„Hazánk regényesb részei közé tartozik Marmarosmegye s ennek kebelében. Huszt város vidéke. Huszt mintegy 3400 lakossal biró magyar-ruthen koronaváros, csinosan épült házsorokkal, s azon nevezetességgel, hogy csaknem minden utczáján sebes hegyi patakok folynak keresztül. A várost környező hegyek s magasabb pontokról a legigézöbb tájképek nyilnak meg a szemnek, különösen midőn az utas Ugocsamegyéböl jön, a Hark hegytetőről pompás kilátása tárul fel a gyönyörü Marmarosnak, melyen számos kisebb folyók, s a Tisza kígyózik végig, s hol számos düledező várrom hirdeti a mult dicsőségét. Ezen bomladozó romok egyik szebbiké a huszti vár, melynek nyugati oldalát, külön rajzban (a város látképe nélkül) a V. U. 1856 évi 7-ik számában bemutattuk, s ugyanott a vár történetének részleteit is előadtuk. Legyen itt elég, röviden megemliteni, hogy a huszti vár egész hegysorozat között, külön álló kúpalaku hegyen fekszik, egészen elszigetelve. A várba meredek ut vezet, a falak teljesen romban hevernek, s a nyugati oldalon legépebbek. A vár alapja elnyúlt tojásdad alaku s hajdan két udvara volt, számos lakosztálylyal és épülettel. A vár nyugati részéröl lepillantva, a távolban a Tisza csillogó hullámai látszanak, s tul raita az erdős Huszt vár és velétei és kirvai hegyek. Egy irásbeli hagyomány szerint e várat még 1090-ben kezdette volna építtetni I. László királyunk, mit utódjai Kálmán s különösen III. Béla erélyesen folytattak, ugy, hogy csak az utóbbinak uralkodása alatt 1190-ben készült el egészen. A tatárjárás alatt az uri családoknak s a földnépének jó menhelyül szolgált. Ezután e vár egészen el lön felejtve, mig I. Ferdinánd alatt ismét fontosságra emelkede’t. A következett időkben e vár átalában ugy tekintetett, mint a Lengyelországgal szomszédos, sógazdag Marmaros jövedelmei biztositására szolgáló erősség. Néha ugyis használtatott mint államfogház. A várigazgatók kapitány, praefectus, castellanus, inspector vagy commendáns czimmel birtak s hatalmuk igen nagy volt. A vár birtokában 5 talu volt. A vár utolsó kormányzója 1755 — 1766-ig Gervay Péter volt, kapitányi ranggal. Meghalt 1766. jan. 30-án. Halála után kevés nappal a vár végpusztulása következett be Esti 8 órakor iszonyu égiháboru támadván, a villám a vár több részébe beütött, a népség közül többeket agyonsujtott, s a mihez hozzáfért, azt felgyujtotta, ugy hogy a porrá égett várnak csak égfelé meredező, kormos falai maradtak meg. Azóta nem épült fel többé soha s az idö vasfoga, napról napra nagyobb pusztitásokat visz rajta véghez.”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in Huszt, Lám Sándor
Huszton tinktúrával öntötték le Kölcsey Ferenc emléktábláját

Huszton vandálok zöld sebszárító tinktúrával, közismert nevén zeljonkával öntötték le Kölcsey Ferenc várbéli emléktábláját – jelentette a Zakarpattya Online.

Close