Kezdőlap » Sorozatok » Kárpátalja anno » Kárpátalja anno: a beregdédai református templom
A beregdédai református templom képe a Vasárnapi usjág 1866. évi 46. számában

Kárpátalja anno: a beregdédai református templom

„A református vallás itt, mint minden magyar vidéken a protestantizmus fejlődése idején jókor honosodott meg, az áttért hívek a római kat. templomot s annak szomszédságában álló lelkészi telket a maguk részére foglalván el, melyet maiglan bírnak.

A keletelt, egyhajójú s az ennél alacsonyabb, egyenes fallal zárolt szentéllyel bíró kőtemplom XV. századi csúcsíves ízlés szerinti építmény, mely a 8 lépés hosszú szentéllyel együtt 18 m hosszú és 13 m széles, a hajóban 7½ m magas. Korát a közvélemény sokkal régebbinek állítja.

Déli és keleti oldalán kis körívű ablakok hintenek fényt a templomba, melynek falait egykor festmények díszítették. A levakart mészréteg alatt, különösen az északi oldalon, vörös, sárga és fekete színelésre akadtan. A hajó alatti sírboltban e század elején több elkorhadt fa és egy rézkoporsó maradványai közt tíz aranygombot is találtak.

A nyugati homlokzat közepén áll a téglából később hozzáépített 15 m magas torony, mely egyszerű négyág alakban száll fel, és csonka tetején sátorfedőt visel; nyitott csarnokszerű alján szembeötlik a templom egykori díszes csúcsíves s három horonnyal díszített kőkeretű főajtaja. Az északi oldalon a hajdani sekrestyének romjai látszanak” – írja Lehoczky Tivadar 1881-ben a beregdédai református templomról a Bereg vármegye monographiája című művében.

Jól fogalmazott Lehoczky, amikor a beregdédai református (egykor római katolikus) templom korábbi keletkezéséről beszélt. Más szakértők ugyanis a XIII. századra teszik az épület eredetét.

Kiegészítve Lehoczky leírását, elmondhatjuk még a templomról, hogy hajója keletelt, egyenes záródású. A szentély keleti oldalán három, a szentélyt és a hajót mindkét oldalról négy-négy, a falakra merőleges, lépcsős támpillér támasztja meg. A toronyhoz nyugat felől egy nagyobb méretű támpillért építettek. A szentély keleti falában egy félköríves záródású román kori ablak, déli falában egy hasonló, de kisebb méretű ablak látható. Szintén román kori az a két kőkeret nélküli ablak, amely a hajó déli falán található.

A középkori, 250 férőhelyes templomot többször is átépítették és felújították az évszázadok során, mire 1903-ban elnyerte a ma is látható formáját.

Amikor Lehoczky Tivadar a templomban járt, az akkori lelkész, Koncz Imre három régi templomi serleget mutatott neki. Ezek a bevésések alapján 1620-ból, 1634-ből és 1667-ből származtak.

Lehoczky a Vasárnapi usjág 1866. évi 46. számában is bemutatta az ősi templomot. Íme egy részlet:

„E templomot egykor a római katholikusok épitették, később a reformatió kezdetén a lutheránusok s ezektől a kálvinisták birtokába ment át, kik azt maiglan is használják, kiküszöbölvén abból mindazt, a mi az eredeti birtokosokra emlékeztetne: most az egykori oltár helyén áll az asztal; a szentélyben szék, a régi falképek be meszeltettek, ugyhogy ottlétemkor a vakolatot itt-ott a magas falakról levakarván, a mészréteg alatt falfestvényekre akadtam, különösen a hajó északi és nyugati oldalain. A ledöntött sekrestyének is csak kívülről látszik némi nyoma.”

A toronyban lévő harangot 1678-ban ajándékozta a felekezetnek Nemes Fuló János. Az 1997/1998-as összeírás szerint a toronyban lévő jelenlegi egyik harangot 1923-ban öntötte Egry Ferenc kisgejőci mester. A másik, bronzharang pedig 1810-ből származik.

 

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in Beregdéda, református
Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: vendéglátó

 A vállalkozásokról nekem eddig mindig a tőke, a pénz, a munka, a piac és egyéb gazdasággal kapcsolatos szó jutott eszembe....

Close