Kárpátalja anno: a beregszászi Kishegy süvegcsúcsa

A beregszászi Kishegy a valóságban egy lapos tetejű nyúlvány, amely a lábánál kanyargó Vérke vízszintjétől körülbelül 20 m magasságra emelkedik.
Az első települések a „hegy” keleti lejtőjén alakultak ki, körülbelül 25-30 ezer évvel ezelőtt. Nyomaikra a beregszászi gimnázium egykori tanára, a kitűnő magyar geológus, Jantszky Béla bukkant rá 1935-ben. Ez volt Kárpátalja első geológiailag jól keltezhető őskőkori telepe. Az előkerült kőszerszámok az 1960-as években felkeltették az ukrán régészek figyelmét is. A Kishegyen ásatások kezdődtek kijevi régészek vezetésével. Ezek eredményeként kőszerszámok százai kerültek elő, gazdagítva ismereteinket az őskőkori emberek anyagi kultúrájáról. Ezzel párhuzamosan más korokból származó régészeti leletek is felszínre kerültek, éspedig agyagedény-töredékek a bronzkor végéről.
A legnagyobb talányt az itt felfedezett két gazdag honfoglalás kori sír jelenti. Először 1900 tavaszán a helyi kőbánya munkásai bukkantak rá majd 3 méteres mélységben egy lovas sírra, melyet azonban feldúltak, a leleteket pedig a városházára küldték.
Lehoczky Tivadar, megtekintve az előkerült ereklyéket, rögtön felismerte azok tudományos jelentőségét, s így közbenjárására a honfoglalás kori sír gazdag mellékletei, köztük az egyedülálló süvegcsúcs is, a Magyar Nemzeti Múzeumba, Budapestre kerültek.
A Kishegy keleti lejtőjén egy honfoglalás kori temető volt (vagy talán még van is), s ebben a honfoglaló magyarok legelőkelőbb tagjai voltak eltemetve. Az itteni temető különlegességét, sajátságos státuszát még jobban kidomborítja a tőle néhány kilométernyire feltárt tiszacsomai honfoglalás kori temető, ahol a kishegyihez hasonló gazdag sírok nem fordultak elő.
Talány, hogy a kishegyi honfoglalás kori sír egyik melléklete, az ezüstlapból készült, gazdagon díszített, aranyozott ún. süvegcsúcs mire is szolgált. Bár általában a honfoglalók viseletének egyik elemét látták benne, a lelet unikális volta miatt ez mégsem volt teljesen tisztázott kérdés. A talányra a válasz Svédországból érkezett.
Először Dienes István, majd legutóbb Kovács László, az MTA Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese a svédországi Birka 9-10. századi híres normann (viking) temetőjének anyagai között lelték meg a beregszászi süvegcsúcs párhuzamait. Ezek is ezüstből készültek, de például díszítési technikájuk – granuláció és filigrán – különbözik. A lényeg azonban az, hogy a birkai sírok hitelesen bizonyítják, hogy a beregszászi kishegyi példány is honfoglalás kori fejviselet volt.
Forrás: karpataljalap.net