Kárpátalja anno: a jámbor ruszinok

Krúdy Gyula Havasi kürt című könyvében így írja le a ruszinok életét:

„A házak fából épültek, tetőjük szalma, az egyetlen nagyobb épület a korcsmárosé. Bibliai mindennapiságát a vörös betüs egyházi ünnepek váltogatják, A ruszin hitbuzgó. Görögkatolikus vallásához híven ragaszkodik. Papjai és tanítói ugyanolyan egyszerű emberek, mint ő maga. A pap megfogja az eke szarvát, a tanító éjszakára az iskolába köti tehénkéjét s véle együtt alszik. Az egyszerű kultura hősei itt a lelkipásztorok és a tanítómesterek. A legnagyobb eredmény, amit elérhetnek, hogy írni meg olvasni tanítják meg a népet. Az évszázados szokásaitól, hegyvidéki népek babonáitól, gyermekségeitől nem térítheti el a népet semmi ékesszólás. A korcsmáról nem tudnak lemondani . A dermesztő telek, csontigjáró hidegek, az életnek egyhangúságai szinte természetszerüleg medkivántatják e néppel az alkoholélvezet mámorát, melegét, felejtését. … A kis kunyhók, betapasztott ablakaikakl, ritkán nyiló ajtóikkal, kétségbeesetten őrzött belső melegségükkel, korai estéikkel, lassú virradásaikkal, tömlöc-életükkel úgy állnak a Kárpát között divó hófergetegben, mint az emberiség utolsó őrházikói.”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma