Kezdőlap » Sorozatok » Kárpátalja anno » Kárpátalja anno: a jó öreg macskakő
Kárpátalja, 1960-as évek

Kárpátalja anno: a jó öreg macskakő

Kárpátaljával egybeforrt a macskakő, hiszen nincs olyan településünk, melynek legalább egy utcáját ne borítaná ez a fajta térkő.

Nincs pontos adat arról, hogy mikor kezdték macskakővel burkolni a kárpátaljai utakat, ám többnyire a múlt század első évtizedeire vezethető vissza az első bazaltkövek lerakása térségünkben.

Na, de mi is az a macskakő, s minek köszönheti töretlen népszerűségét?

A macskakő bazaltból kifaragott, domború felületű, 12x12cm-es vagy 18×18 cm-es szürke színű kocka, melyet szorosan, szabályos mintázatban tesznek le egymás mellé. Előnye, hogy nagy szilárdságú, és a köveket többször is át lehet rakni, mivel nincsenek egymáshoz rögzítve. Ugyanakkor hátránya, hogy esőben és hóban csúszós a felülete, illetve tűsarkú cipővel nehéz közlekedni rajta.

A XIX. század második felétől terjedt el a használata, s ez volt a legkorszerűbb útburkolat az 1960-as évekig, amikor is megjelent az aszfalt, mely háttérbe szorította a macskakövet. Az utóbbi időkben azonban ismét reneszánszát éli a kockakő: a munkácsi vár bejáratát, parkolóját és belső udvarát is ezzel rakták ki, valamint a beregszászi Hősök-tere is részben macskaköves burkolatot kapott.

A macskakő alapanyagául szolgáló bazaltot a Somoskő melletti Macskalyuk kőbányájában és más környékbeli bányákban termelték ki. Állítólag innen ered a neve.

Bár ezzel egyes nyelvészek vitába szállnak. Szerintük a macskakő a régi német nyelvből vett tükörszó, a macskafejkőből (Katzenkopfstein) rövidült.

Egy másik vélemény szerint a macskakő szó a cseh nyelvből származik, amelyben macskát kočka-nak ejtik.

Mindenesetre már az 1300-as évek elején megtalálható a magyar nyelvben a „machkakw” szó.

A macskakő lerakásának több módja is lehet. Elterjedt a kétsoros átkötés, valamint a négy- és hatsoros átkötés, a hullámvonalú mintázat.

A széleken püspöksüvegkövet, kötőszögkövet, esetleg háromszögkövet használtak.

A macskakő bekerült a szimbólumok közé: a polgári forradalmak jellegzetes képe, hogy a városokban a felszedett macskakövekből barikádokat építenek. Ennek az emlékét idézi fel A sípoló macskakő című film is.

A holokauszt áldozataira emlékezve Gunter Demnig kölni művész az elhurcoltak lakóházainak bejárata elé macskakőhöz hasonlító objekteket helyezett el 1997-től kezdve. Azóta több mint tizenegyezer ilyen követ raktak le Németországban. Magyarország 2007-ben csatlakozott a projekthez.

Végezetül említsük meg Dénes György–Horváth Jenő: Járom az utam című szerzeményét, melyet Vámosi János énekelt el egykor:

„Járom az utam a macskaköves úton,

A léptem kopog esős éjszakán,

Az ütött-kopott utcák nevét tudom,

Mert én itt születtem, ez a hazám…”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

Read previous post:
Cigicsempészeket leplezett le a szolgálati kutya

A kisbereznai közúti határátkelőn két személygépkocsiban észlelt csempészárut az ukrán határőrszolgálat szolgálati kutyája május 9-én éjszaka.

Close