Kárpátalja anno: a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület beregszászi szervezetének megalakulása

86 évvel ezelőtt, 1933. szeptember 23-án alakult meg Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület helyi szervezete. Az elnöki tisztséget Kovássy Elemér kapta meg. 

Az egyesület létrejötte is azt bizonyította, hogy Kárpátalja lakossága a csehszlovák időszakban is igyekezett megőrizni és ápolni hagyományait és kultúráját. A kárpátaljai magyar kultúregyesületek közül a Mozaik Kultúregyesület, a Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúr Egyesület (PRMKE) és a Beregszászi Irodalmi és Színpártoló Egyesület (BISZE) működött a legeredményesebben. „Nagy, nemes és igazi kultúrhivatást teljesít itt a Mozaik, amely előtt kalapot kell emelni minden kultúrembernek. Bár volna minden magyar városnak olyan kulturált, magas fajsúlyú irodalmi testülete, mint Ungváron a Mozaik!” – írta Móricz Zsigmond az 1920-ban megalakult egyesületről.

Számos kisebb szervezet is tevékenykedett Kárpátalján, melyek rendszeresen szerveztek klubestet, megemlékezést, felolvasást, népfőiskolát, dalárdát. Kiemelkedő eseménynek számított a minden év elején Beregszászban megrendezett Magyar Nemzeti Bál. Ungváron virágkarnevált és rózsakirálynő-választást tartottak.

1926-ban megalakult Ungváron az önálló Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület, mely önálló színi tanfolyamokat szervezett. Színházi lapot is működtetett hosszabb-rövidebb ideig Színházi Újság, majd Ruszinszkói Színházi Élet címen. A kárpátaljai színpadon fellépett Beregi Oszkár, Rózsahegyi Kálmán, Medgyaszay Vilma, Kiss Manyi, ifj. Latabár Árpád, Fedák Sári, Mezei Mária, Tőkés Anna, Somlay Artúr, Muráti Lili, Törzs Jenő, Vaszary Piri, Dayka Margit, Lázár Mária, Perczel Zita. Az amatőr színjátszók pedig sorra mutatták be helyi szerzők nyomtatásban is napvilágot látott darabjait. Érdekes

Tömegeket mozgattak meg a torna- és sportrendezvények. Több sportegyesület vagy sportklub is működött Ungváron, Munkácson, Beregszászban, Nagyszőlősön, Csapon, Huszton, Királyházán, Kőrösmezőn, Aknaszlatinán, Szolyván, Técsőn, Tiszaújlakon, Várpalánkán. Ungváron sportlap is indult 1931-ben Sport Híradó címmel, amely 1934-ig több-kevesebb rendszerességgel jelent meg.

1935-ben a hármashatár közönsége rendezett több ezres felvonulást a tiszabecsi Rákóczi-emlékoszlophoz. Az ifjúságot a cserkészszövetség tömörítette. A kárpátaljai cserkészszövetség 1920-ban alakult; cseh/szlovák, ruszin/ukrán, zsidó és magyar tagozatai voltak; az utóbbit 1923-ban szervezte meg Haba Ferenc. Külön egyesületük volt a kárpátaljai főiskolásoknak, egyetemistáknak. Szabadkőműves-páholy működött a harmincas években Ungváron. (Forrás: S. Benedek András: Kárpátalja története és kultúrtörténete, 1993); Popovics Béla: Munkács kultúrtörténete a korabeli sajtó tükrében, 2005; Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918–1944.)

Marosi Anita

Kárpátalja.ma