Kárpátalja anno: a „Kárpátalji saslak”, avagy Ungvár Vályi Nagy Géza szemével

„Te is megtértél: Kárpátalji saslak:

Hét harcos törzsünk első tábora, —

Árpád ült itt négynapos áldomást,

És nyerített csótáros lova !

A hét vezér itt omlott a földre,

S illette csókkal az áldott rögöt. . .

Eger hősének bölcsőjét ringattad,

És megálltál a nagy próbák között!

Mienk vagy újra: bércövezte vár:

Bercsényi szellemszárnya visszajár!”

 

A Napkelet című folyóirat 1939. januári számában jelent meg Vályi Nagy Géza Ungvárról szóló verse.

A költő 1891-ben született Debrecenben. Hivatásos katonaként szolgált, ezredesi rangban vonult nyugdíjba. Számos irodalmi kör, köztük a Petőfi Társaság tagja volt. Rendszeresen benevezett verspályázatokra, melyek közül többet meg is nyert.

Verseit hazafias szellemben írta. Több kötete kiadásra került: Harci pihenőn, Magyar sirámok, Magyar szívből – magyar szívhez, Fáj ma élni, Földem – népem, Kócsag.

A líra mellett prózával is foglalkozott.

Szarka Géza bölcsészdoktor így írt a költőről a Napkelet című folyóirat 1926 áprilisában megjelent számában:

„Feltűnő, hogy lírai világából hiányzik a nő s általán a szerelmi élmény. Ebben is kihangsúlyozódik az ő antiindividualista hajlama. Az ő költészete autonóm férfi-költészet: ott érzi magát jól, ahol erőt énekelhet. Forma-képzése terén nagy végleteket találunk. Vannak költeményei, melyeknél a hibátlan szabású külső forma-ruha alól teljes szépségében sejtődik ki a benső forma hangulati egységbe. De van sok verse, melyeknél vagy a ritmus torlódik meg a sok hibás jambus miatt, vagy a szükségrím és az oda-nem-való, inadaequat kifejezések zökkentik ki az olvasót a zavartalan élvezésből.…

Néhol tökéletlen, vagy következetlen kiképzésű a költői kép: zavaróan hat továbbá a határozott névelő gyakori elhagyása olyankor, amikor nyelvi törvényeink nem engedik meg. Mesterei? Talán Petőfi a pointe-es, életfájlaló költeményeiben s az újak közül Áprily a dolgok szubjektív látásában és személytelenül tárgyias kifejezésében. Egy-két szava Adyra, Mécsre emlékeztet.”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma