Kárpátalja anno: a Nagyságos Fejedelem és a munkácsi vár

A munkácsi vár a XVII. század első felében került a Rákóczi-család birtokába, s ők egészen 1711-ig birtokolták az erődöt.

A hagyomány szerint I. Rákóczi Ferenc fiának, Ferencnek is Munkácson kellett volna megszületnie, ám édesanyja, Zrínyi Ilona még nem ért el a Latorca-parti erődítményhez, amikor vajúdni kezdett. Így 341 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én nem Munkácson, hanem Borsiban látta meg a napvilágot II. Rákóczi Ferenc fejedelem.

Zrínyi Ilona hamarosan megözvegyült, s két gyermekével, Juliannával és Ferenccel felváltva Munkács, Sárospatak és Regéc várában lakott, ám 1680-tól visszatértek Munkácsra, amely a kis Rákóczi kedvelt helye lett. Itt éltek egészen 1688-ig, amikor Zrínyi Ilona kénytelen volt a várat átadni a császáriaknak.

Sok-sok évnek kellett eltelnie, hogy Rákóczi ismét a munkácsi vár bástyájára léphessen. 1699-ben lezáródott az a per, amelyben kettéosztották a Rákóczi-vagyont Ferenc és Julianna között. Munkács várát Ferenc kapta meg.

1701-ben ott is töltötte a húsvéti ünnepeket.

A Rákóczi vezette szabadságharcban is fontos szerepet játszott a vár.

1703. június 24-én foglalták el a fejedelem csapatai Munkács városát, ám az erőd csak néhány hónap múlva, 1704. február 16-án került a kurucok birtokába.

Rákóczi ettől kezdve innen irányította a szabadságharcot, s a többi között itt fogadta I. Péter cár küldöttségét is. A fejedelem gondoskodott a vár bővítéséről és korszerűsítéséről. A munkálatok 1710-ig tartottak De Le Mothe hadmérnök ezredes, majd De La Faux hadmérnök vezetésével.

Azonban alig fejeződtek be az építkezések, amikor a szabadságharc elbukott, s az erőd ismét a császáriak kezére került.

Ezzel véget ért a Rákócziak közel kétszáz évig tartó uralma a munkácsi várban.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma