Kezdőlap » Sorozatok » Kárpátalja anno » Kárpátalja anno: a Pataki Ferenc vezette partizáncsoport
Pataki Ferenc

Kárpátalja anno: a Pataki Ferenc vezette partizáncsoport

“1944. június 17-én Nagyszőlősön kivégezték Handera Ilonát, Hecskó Mihajlót, Leisman Jenőt, Lebovics Jenőt, Farkas Mórt, Farkas Szerénát és Schwartz Mórt, mert Pataki Ferencet és partizánjait támogatták” – olvashatjuk Fedinec Csilla A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918–1944 című munkájában.

A magyar állam ellen működő partizáncsoport tevékenységéről részletes leírás található a Hadtörténelmi Közlemények, 16. évfolyamának 2. számában (1969) A Pataki Ferenc partizáncsoport harctevékenysége címmel. Az írás Nyikolaj J. Szirko visszaemlékezése alapján készült.

„A Vörös Hadsereg Felderítő Főcsoport főnökségének 1943 augusztusában kiadott utasítása alapján hozták létre Moszkvában azt a partizánszervező csoportot, amelyet a német—magyar megszállók elleni harcra készítettek fel. A csoportot ellátták minden olyan eszközzel, ami a Magyarország területén folytatandó harctevékenységhez és újabb osztagok szervezéséhez szükséges volt. A csoport hét főből alakult: a magyar nemzetiségű Pataki Ferenc 1892-ben, a cseh nemzetiségű Václav Cemper pedig 1911-ben született. Mihail Gyakun,  1912-ben, Sztyepan Csizsmár 1910-ben. Vaszilik Csizmár 1905-ben, Ivan Lovga 1904-ben, Sztyepan Lizanic pedig 1919-ben született. Valamennyien ukrán nemzetiségűek.

A szervező (vezető) csoport élére a magyar internacionalista Pataki Ferencet, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az oroszországi polgárháború részvevőjét állították. Pataki konspirációs neve Krjug Fjodor Vlagyimirovics volt. A leszállás helyéül Huszt körzetét jelölték ki. A csoportnak a következő feladatokat adták:

  1. Hozzanak létre földalatti szervezeteket és partizánosztagokat Kárpátalja területén. 2. Folytassanak felderítő tevékenységet az ellenség hátországában. 3. Készítsék fel a lakosságot a fasiszta hódítók elleni harcra. 4. Derítsék fel az ellenség erődéit és védelmi létesítményeit Magyarország területén. 5. Robbantsák fel és aknázzák alá a hidakat, utakat és vasutakat. 6. Semmisítsék meg a fasiszta csapatok haditechnikai eszközeit és élőerőit.

A partizáncsoport vezető állományába a következő személyek tartoztak:

Parancsnok: Pataki Ferenc

Törzsfőnök (egyben rejtjelző és rádiókezelő): Václav Cemper

A romboló szakasz parancsnoka: Sztyepan Mihajlovics Csizsmár

A póttartalék parancsnoka: Ivan Ivanovics Lovga

Robbantó: Vaszilij Mihajlovics Csizsmár

Rádiókezelők: Mihail Mihailovics Gyakun és Sztyepan Lizanic:

A csoport a Bököv-i repülőtérről egy „Douglas” típusú repülőgépen a Kárpátok irányába repült és ugyanazon a napon 23 óra körül, a Mencsul-havasok körzetében Kövesliget községnél, Huszttól 35 km-re északra ért földet… A partizánok az első naptól kezdve igen nehéz körülmények között tevékenykedtek. A horthysta csapatok már a leszállásuk utáni harmadik napon nagy hajtóvadászatot indítottak a Mencsul-havasok és Kövesliget falu körzetében, de csak Petrinko és Kovács került a csendőrök kezére, mivel megtalálták náluk az ejtőernyőn ledobott lőszert. Abból a célból, hogy a helyi embereket bevonja az ellenállási mozgalomba, a partizáncsoport törzse Huszt körüli falvakban illegális szervezetek létrehozásához látott, megbízva őket a lakosság közötti széles körű tömegmunkával. Csakhamar ilyen földalatti szervezetek létesültek Huszt környékén Alsószelistye, ötvösfalva, Husztsófalva, Husztköz, Iza, Berezna falvakban. A törzs fő működési helye Grigovék alsószelistyei és az Orosz testvérek ötvösfalvai házában volt. Az első napokban ide futottak be a különféle értesülések és jelentések. Innét juttatták el a „Bjelka” rádióadó útján Moszkvába a szerzett adatokat… Peter Csizsmár útján csakhamar kapcsolatot létesített az „ÉK”2 nevű földalatti szervezettel, amelynek vezetője a cseh nemzetiségű Václav Chytrý volt, továbbá Szirkóékkal, Logojdáékkal és más huszti lakosokkal… 1943 októberében — miután földalatti csoportokat szerveztek Nagyszőllősön és Munkácson is — a partizánegység törzsét átszervezték. Václav Cemper és Sztyepan Csizsmár parancsnoksága alatt csehszlovák partizánosztagot létesítettek.

Pataki Ferenc, az egység parancsnoka, Mihail Gyakunnal és Ivan Lovgával áttelepültek Veléte községbe. Munkájukat Kalinyics Mihály házában végezték. Működési helyüket később ismét Feketeardó faluba tették át. Itt kapcsolatot létesítettek a királyházai állomás vasutasaival. A partizántörzs tagjainak megjelenése fellendítette a hírszerzők munkáját. A felderítő tevékenységbe bekapcsolódott Újfalusi Julius, Anton Paraszka, Mihail Panyko, Román Péter, Vaszilij Irha és más tekeházai, feketeardói lakosok. Ugyanebben az időben kapcsolatot létesítettek a csapi vasútállomás dolgozóival is. Anton Paraszka kistarnai lakos az illegális munka céljára a partizánok rendelkezésére bocsátotta lakását. Nagyszőllősön bevonták a partizántevékenységbe Mihail Hecskót. Dr. Leisman és Hecskó lakásán a törzs számára konspirációs szálláshelyet létesítettek. Ide futottak be a földalatti szervezet tagjainak titkos jelentései. Innét szervezte és tartotta a kapcsolatot Pataki Ferenc a Munkácson, Debrecenben és Budapesten működő illegális szervezetek tagjaival. A hírszerző munkába bekapcsolták a Munkácson lakó Zsupán Lászlót és feleségét, Anasztáziát is. Pataki Ferenc és Mihail Gyakun 1943 őszén Handera Ilona és Újfalusi Julius, az illegális szervezet tagjainak segítségével Budapestre utazott. Pataki illegális kapcsolatot teremtett Lovász László, Bubán János, Szukics József és Szabó nevű budapesti lakosokkal. Pataki fővárosi tevékenységének idején a budapesti illegális csoport tagjainak egy része a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. így Ivan Logáj, Vékony Viktor és Orosz Viktor. Mindannyian az orvosi kar hallgatói voltak. Dmitrij Vakarov a bölcsészeti fakultást látogatta, Gvozgyák László a debreceni egyetemen végezte tanulmányait, míg Logojda György a pravoszláv papnevelő intézet hallgatója volt. Ezek a fiatalok szoros kapcsolatban álltak a budapesti szerb kollégiummal és több ott tanuló barkai jugoszláv diákkal. Vakarov és társainak letartóztatása után a szerb diákok — nevüket sajnos nem ismerem — valahová elmenekültek… Pataki a fővárosban kénytelen volt szüntelenül változtatni a konspirativ szálláshelyét… A Pataki Ferenc vezette partizánegység napról napra növekedett. A vezetők a partizánmozgalomba parasztokat, munkásokat, antifasiszta értelmiségieket és tanuló ifjakat vontak be. Az egység törzse rövid idő alatt kapcsolatot teremtett a hadsereg katonáival és a különböző magyarországi állami hivatalokban szolgálatot teljesítő személyekkel is. A felderítő tevékenységbe aktívan bekapcsolódott a 8. kassai hadtest parancsnokságán szolgálatot teljesítő Szakács Miklós, a debreceni helyőrséghez tartozó Balázs Iván és Szirko Miklós is. Ez utóbbi a megszállt területen, Sztaniszlav városában a helyőrségparancsnokságnál szolgált. A partizánmozgalom aktív részvevői lettek dr. Popovics Mihály, Szirko Anna, Lukanics József, Szirko Mihály, Meskó Gy. és mások. Nevezettek különféle titkos adatokat adtak át a törzsnek a keleti arcvonalon levő fasiszta csapatok összpontosításáról és hadmozdulatairól. A partizánmozgalomba bevont vasutasok is híreket gyűjtöttek a katonai szerelvények útjáról, illetve az ellenség technikai ellátottságáról. Szirko Anna, aki a huszti postán dolgozott, ugyancsak titkos állami értesüléseket adott át a törzsnek. Különféle megbízásokat teljesített Szirko Mária, Szirko Erzsébet, Logojda Mária és a huszti gimnázium növendéke, Logojda Anna is. Különösen kitűnt a munkában Logojda Gábor.

A felderítők hálózatán keresztül sikerült adatokat szereznie a Kárpátok szorosaiban épült „Árpád-vonalról”… Pataki Ferenc az összekötők hálózatán keresztül irányította az illegális mozgalmat. Két rádióadón csaknem naponta továbbította a Vörös Hadsereg Főparancsnokságához az értékes adatokat a fasiszta csapatokról, azok haditechnikai eszközeiről, tartalékairól, a repülőterekről, lőszerraktárakról és az; ellenséges erők mozgásáról.

A Huszt, Técső, Nagyszőllős és Munkács körzetében működő partizánosztag 1943 decemberében már körülbelül 150 főt számlált. Fegyverzetükben a puskákon és pisztolyokon kívül már 11 géppisztolyt, 3 golyószórót, számos

rakétapisztoly és több láda robbanóanyagot találunk. Az egyik rádióadó-készüléket a huszti, a másikat a nagyszőllősi felderítő csoport használta. A földalatti szervezet tagjainak találkozóhelye Huszton, a Rákóczi utcában levő egyik kis dohánybolt volt, amelyben Logoj da Mária dolgozott. Ide futottak be a felderítők titkos jelentései és adatai. Szirkóék Vár utcai házában találkoztak a törzs tagjai, és itt beszélték meg a partizánakciók terveit…

A Lovga Iván parancsnoksága alatt folyó harccselekmények a máramarosszigeti vasútvonalon szervezett szabotázs- és diverziós akciókra összpontosultak. Sztyepan Csizsmár parancsnoksága alatt működő partizáncsoport a Técső, Huszt és Ilosva körzetében rendszeresen megrongálta a távbeszélő és távíró vonalakat és rombolásokat végzett a pályatesten. 1943 decemberében Monasztirec körzetében az erdei vasútvonalon felrobbantották a hidakat, hogy feltartóztassák a faszállítmányokat. Ugyanebben a körzetben nagy mennyiségű fát gyújtottak fel, amelyet a vegyiüzemekbe való elszállításra készítettek elő. 1944 januárjában pedig lángba borították a huszti Várhegy alatt levő benzin- és kőolaj raktárakat.

A földalatti szervezetek tagjai 1944 januárjában értékes adatokat szereztek és továbbítottak az ellenséges csapatok mozgósításáról és összpontosításáról, valamint a nagyobb magyarországi vasúti csomópontok légvédelméről és Jugoszláviából a keleti arcvonalra átcsoportosuló német páncélos csapatok mozgásáról…

Az ügyes konspiráció lehetővé tette, hogy a partizánok és a földalatti szervezetek tagjai hosszabb időn át sikerrel végezhessék harcfeladatukat…

A feljelentések eredményeképpen a horthysta hírszerző szerveknek sikerült a partizánok nyomára bukkanni. …megindultak a letartóztatások. Kezdetben Huszton és a környező falvakban, majd Nagyszőllős és Munkács körzetében is. A horthysta csendőrök napokon és éjszakákon át partizánok után kutattak a falvakban és az erdőkben.

Budapesten is több diákot letartóztattak, …letartóztatták a partizán földalatti szervezet vezetőjét, Pataki Ferencet, majd pedig közeli harcostársait is. Patakit később Kárpátaljára szállították s ott ítélkeztek felette. A hadbíróság 1944. augusztus 30-án mondta ki reá a halált.

A partizánmozgalomban való részvételért rövid idő alatt körülbelül 300 személyt vetettek börtönbe…

A magyar hadsereg vezérkari főnökének bírósága Máramarosszigeten Kátay Pál István őrnagy, Szabó András százados, Balog Ferenc karpaszományos őrmester elnökletével, Fejér György főhadnagy ügyész, valamint dr. Rózsi Béla és dr. Havel Béla ügyvédek részvételével zárt ülésen ítélkezett a partizánok és segítőik fölött államellenes összeesküvés, árulás stb. bűntettében.

Az első bírósági tárgyalást 1944. április 17—18-ára tűzték ki… Dr. Fejér György ügyész … a legszigorúbb ítéletet kérte. A haditörvényszék a huszti szervezet tagjai közül Mihail Szirkót, Mária Szirkót, Anna Szirkót, Nyikoláj Szirkót, Gavril Logoj dát, Mária Logojdát, Szakács Miklóst, dr. Mihail Popovicsot, Vaszilij Zsupánt és Vaszilij Csizsmárt kötél általi halálra ítélte. A többieket sok éves fegyházzal sújtotta.

Az ítélet kihirdetése után lehetővé tették, hogy a foglyok aláírhassák a vitéz Horthy Miklós kormányzóhoz küldendő kegyelmi kérvényt. A vezérkar főnöke, Vörös János vezérezredes Mária Logojda, dr. Mihail Popovics, valamint Szirko Mária, Szirko Anna és Szirko Nyikoláj halálos ítéletét életfogytiglani fegyházra változtatta. Április 25-én 13 órakor a máramarosszigeti börtön udvarán agyonlőtték Vaszilij Csizsmárt, Vaszilij Zsupánt, Mihail Szirkót, Gavril Logojdát és Szakács Miklóst.

Huszton a vár alatt, az 1914-es világháború elesettjeinek emlékműve előtt öt partizán — Mihail Gyakun, Ivan Gyakun boronyavai, Mihail Kalinyics veljatyinói, Mihail Bátin kistarnai lakos életét oltotta ki a sortűz; Nagyszőllős városában Jeleňa Handera, Mihail Hecsko, dr. Leisman Jenő, Farkas Szeréna, Farkas Mór, Lebovics Jenő és Schwarcz Mór nagyszőllősi lakosok életének vetett véget a hóhérgolyó; Telekháza községben Újfalusi Gyulát és fiát, továbbá Anton Paraszkát, Mihail Panykót és Weisz Mendel tekeházai lakosokat végezték ki; Feketeardón Román Péter, Vaszil Irha és Weisz Sámuel helybeli lakosokkal végzett a hóhérok golyója.

Pataki Ferencet 1944. november 4-én 14-ed magával — valamennyien elfogott partizánok voltak — a fasiszták agyonlőtték.

Noha a partizán- és földalatti mozgalmat 1944-ben az ellenség súlyos csapásai érték, mégsem sikerült teljesen szétzúzni. A Pataki-partizánegység vezetőinek elpusztítása és börtönbe vetése után is folytatódott a harc. Iván Lovga Ilosvára és a volóci körzetbe tette át működési helyét, és új partizánosztagot szervezett, amelyik később a Vatutyin nevű partizántörzsbe olvadt be…”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in Nagyszőlős, partizán, Pataki Ferenc
A központi fenyő körül driftelt egy Mercedes Nagyszőlősön

Több ezren tekintették meg azt a Youtube-videót, melyen egy gépkocsivezető autójával driftelt Nagyszőlős központi fenyője körül december 19-én. Az autó...

Close